A rapa nuik visszakérik a British Museumban őrzött moai szobrot
2018. november 21. 13:46 MTI
Húsvét-szigeti őslakosok küldöttsége kereste fel kedden a londoni British Museumot, hogy visszakérje a Hoa Hakananai nevű egyedülálló moai szobrot, amelyet a britek 1868-ban vittek el a Chile partjaitól 3500 kilométerre lévő szigetről.
Korábban
Felipe Ward chilei örökségvédelmi miniszter társaságában a rapa nuik küldöttsége a híres londoni múzeum illetékeseivel találkozott. A 2,4 méter magas, négytonnás szobor az egyik kiállítóterem bejáratánál fogadja a látogatókat. "Már fél évszázadot megéltem, de ez az első alkalom, hogy látom a moai Hoa Hakananai szobrot" - hangoztatta Tarita Alorcón Rapu, a sziget kormányzója annak a reményének hangot adva, hogy gyermekeinek, unokáinak lesz alkalmuk látni a csodálatos alkotást.
„Ez volt az első találkozó megbeszéléseink sorában” - hangoztatta a kormányzó, hozzátéve, hogy egy újabb találkozóra valószínűleg a Húsvét-szigeten fog sor kerülni, ahová a rapa nuik meghívták a múzeum illetékeseit és magát II. Erzsébet brit uralkodót is.
A British Museum szóvivője a találkozót barátinak és szívélyesnek írta le, amely segített megérteni azt, mit jelent a Hoa Hakananai a Húsvét-sziget lakóinak. A szobrot 1868-ban Richard Powell, a Topaze nevű brit hajó kapitánya vitte el a szigetről. Viktória királynő később a múzeumnak ajándékozta a ritkaságot.
A Húsvét-sziget őslakosai úgy tartják, hogy a híres moai szobrok a törzsüket védő spirituális erőt sugároznak. A helyi vezetők szerint a szobor visszaszolgáltatása „fontos jelkép” lenne, és általa lezárulhatna egy szomorú fejezet, amelyben az európai hajósok megsértették a jogaikat, amikor a 19. században felderítették a szigetet.
A Húsvét-szigeten kilencszáz moai szobor van, a legtöbbjüket vulkanikus hamuból faragták az elhunyt törzsfők képére a 6. és a 17. század között. A Hoa Hakananai, vagyis az elveszett/ellopott barát azonban egyedülálló, mert bazaltból készült. A rapa nuik vissza szeretnének kapni egy másik moai szobrot is, amelyet Párizsban őriznek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap