Szerzetesnek állt, de rendfőnöke inkább visszafordította a szobrászat felé Rodint
2018. november 12. 09:46 MTI
178 éve, 1840. november 12-én született Auguste Rodin francia szobrász, a Gondolkodó alkotója, aki először ábrázolta az emberi testet a maga természetes szépségében a lelkiállapotok és érzelmek kifejezésére.
Korábban
Két évvel idősebb nővéréhez olyan erős szeretet fűzte, hogy annak halála után szerzetesnek állt. A rendház vezetője azonban felismerte képességeit és a szobrászat folytatására biztatta. Rodin legtöbb ismeretére önképzéssel tett szert, mert a főiskolára többszöri próbálkozásra sem sikerült bejutnia, s húsz évig kézművesként épületek díszítésén dolgozott. 1864-ben ismerkedett meg Rose Beuret varrónővel, aki életre szóló társa és modellje lett, bár házasságot csak 53 év együttélés után, két héttel az asszony halála előtt kötöttek. Rose hűségesen kitartott a gyakran félrelépő szobrász mellett, jóllehet ő kezdetben még a szellemi fejlődésben visszamaradt gyermekükkel sem sokat törődött.
Rodin 1866-ban vett részt először kiállításon, majd Olaszországban tanulmányozta Donatello és Michelangelo műveit. Bronzkorszak című alkotásával kavart vihart először, mert a kritikusok azzal vádolták meg, hogy élő alakról vette a gipszmintát. A hírnév 1877-ben köszöntött rá Keresztelő Szent János prédikál című szobrának kiállítása után. A díszítőművészetek múzeumának felkérésére kezdett dolgozni A pokol kapuja című monumentális művét Dante Isteni színjátéka ihlette. Bár a bronzkaput nem sikerült befejeznie, több alakja önálló életre kelt és bevonult a köztudatba, ilyen A gondolkodó, A csók és az Örök tavasz.
A megbízással önálló stúdió és egyre több jövedelmező felkérés járt, így Rodin 1883-tól már tanítványokat is fogadhatott. Ekkor kezdődött szenvedélyes és viharos szerelmi kapcsolata a 18 éves Camille Claudel szobrásznővel, Paul Claudel költő nővérével. A viszony szakítással ért véget, a lány elmegyógyintézetbe került, ahonnan soha többé nem engedték ki. Bár Rodin munkáit a kritika olykor alaposan lerántotta, Calais városa mégis őt bízta meg a százéves háború egyik történelmi eseményét megörökítő emlékmű elkészítésével, ennek nyomán született a Calais-i polgárok szoborcsoport. Az 1900-as párizsi világkiállítás után számtalan portrémegrendelést kapott, így megmintázta Sarmiento argentin elnököt, Victor Hugót, Balzacot, Nyizsinszkijt, Clémenceau-t és G.B. Shaw-t. 1917. november 17-én halt meg Meudonban, 77 éves korában. Minden szobrát és rajzait hazájára hagyta, kívánságának megfelelően fejfájának és sírfeliratának helyére A gondolkodó másolata került.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában 12:20
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával 10:35
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst tegnap
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető tegnap
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma tegnap
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit tegnap
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál tegnap
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból 2024.05.02.