A nap, amikor Magyarország kiütötte az első téglát a berlini falból
2018. szeptember 11. 08:34 Múlt-kor
A Bonn melletti Gymnich palotában a nyugatnémetek medve termetű kancellárja, Helmut Kohl könnyekre fakadt. Elérzékenyülésének kiváltó oka a magyar kormány miniszterelnöke, Németh Miklós volt, aki a történelmi találkozón kerek perec közölte vele, hogy a keletnémet menekültek visszatoloncolásáról szó sem lehet, megnyitja a határt előttük és szabadon elhagyhatják Magyarországot.
Korábban
Két héttel később, 1989 szeptember 11-én, Magyarország valóban megnyitotta határait az országban tartózkodó több tízezer fős keletnémet menekült pedig szabadon átléphette az osztrák-magyar határt, és Ausztrián keresztül a Német Szövetségi Köztársaságba távozhatott. A kommunizmus hamis álmából ébredező kis ország bátor tette volt ez, amely magában hordozhatta a nagy testvér, a Szovjetunió retorzióját is, de a moszkvai „vörös ultrák” nem mozdultak. A láncreakció beindult: a szocialista berendezkedésű Német Demokratikus Köztársaság a vasfüggönnyel együtt a történelem szemétdombjára került, Németország pedig újraegyesült.
Az 1989-es év nyarán több tízezerre nőtt a keletnémet menekültek száma Magyarországon. A kommunista keményvonalasok által vezetett NDK komoly társadalmi és gazdasági feszültségekkel küszködött. Magyarországra egyre több olyan keletnémet állampolgár érkezett, aki a rendes nyaralási ideje letelte után nem volt hajlandó visszatérni hazájába és megpróbált valamilyen úton-módon a szabadság földjének tekintett NSZK-ba jutni. A menekültek elárasztották a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövetségét, a balatoni kempingek is megteltek a magyarországi utak mentén és a közparkokban pedig egyre több NDK-s gépjármű jelent meg, amelyek tulajdonosai átmeneti lakásként használták autóikat.
A demokratikus reformokat szorgalmazó magyar kormány már 1989 májusban elkezdte a az osztrák határ menti védrendszerének leépítését és június 27-én a magyar és az osztrák külügyminiszter jelképesen átvágta a két országot elválasztó szögesdrót akadályt.
Eközben a demokratikus átalakulásért küzdő magyar ellenzéki szervezetek, augusztus 19-ére, az osztrák-magyar határ mellé meghirdették a Páneurópai Pikniket. A békés „szalonnázásnak” indult békedemonstráció egy fontos történelmi esemény színhelyévé vált. Az összejövetel keretében ugyanis egy ideiglenes határátkelőt nyitottak, amelyen több száz keletnémet menekült átjuthatott Ausztriába. Habár lőparancs volt érvényben, a magyar határőrök nem használták fegyverüket.
Miután a szovjet vezetés szabad kezet adott, a magyar kormány 1989 szeptember 10-ről 11-re virradó éjjel megnyitotta az osztrák-magyar határt a keletnémet menekültek előtt. A döntést egy magyar-nyugatnémet találkozó előzte meg. Amikor a magyar küldöttség közölte álláspontját a németekkel a meghatódott Helmuth Kohl kancellár ennyit mondott a magyar miniszterelnöknek: „Ezt a döntést a német nép soha nem fogja önnek, a kormányának és a magyar népnek elfelejteni.”
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
- 10 meglepő tény a vasút történetéből tegnap
- Bátyjához hasonló tragikus sors várt a „remény jelöltjére”, Robert F. Kennedyre tegnap
- Jókai Mór egész családja ellenezte Laborfalvi Rózával való házasságát tegnap