Akciófilmbe illő jelenetek közepette lovasították meg a svéd koronaékszereket

Strängnäs egy csendes svéd kisváros, nem messze Stockholmtól, a Mälaren tó partján. A legfrissebb adatok szerint mintegy 14 ezer ember lakja, akik főképp a környék nagyobb településein dolgoznak. A város saját bevételeinek nagy részét az ide irányuló turizmusból nyeri, amelyet páratlanul gazdag történelmének köszönhet.

A település 1120-ban tűnik fel először a forrásokban, majd 1336-ban városi kiváltságot nyert IV. Magnus királytól. A középkor során egyházi, kereskedelmi és adminisztratív központtá fejlődő város adott otthont 1523-ban annak gyűlésnek is, amely királlyá választotta a Svédországot európai nagyhatalommá emelő Vasa-dinasztia alapítóját, I. Gusztávot. Strängnäs büszkesége továbbá az 1626-ban II. Gusztáv Adolf által alapított Thomas Gimnázium, amely a skandináv királyság második legrégebbi, máig működő oktatási intézménye.

A városka éke az 1291-ben felszentelt, gótikus stílusban épült katedrális, amely egyben a környék püspöki székhelyeként is funkcionál. A templom történetének egyik legjelentősebb pillanata – a már említett I. Gusztáv trónralépése mellett – az volt, amikor IX. Károly úgy döntött, hogy a katedrálist választja temetkezési helyéül. Az 1611-ben meghalt svéd király, valamint két felesége, az 1589-ben fiatalon (még férje trónra kerülése előtt) elhunyt Mária hercegné és az 1625-ig élő Krisztina királyné sírját ma is megcsodálhatják a Strängnäsba tévedő látogatók.

A király maradványai mellett a templomban, egy üveg vitrinbe zárva kiállították IX. Károly és Krisztina királyné jogarait, országalmáit, valamint temetkezési koronáit is. Az egyik országalmát és a két koronát azonban jelenleg hiába keresné a katedrálisba érkező turista, ugyanis a felbecsülhetetlen értékű koronaékszereket tegnapelőtt akciófilmbe illő jelenetek közepette ismeretlen tettesek elrabolták.

A templom riasztóberendezése július 31-én, dél körül szólalt meg, amikor a tolvajok nemes egyszerűséggel betörték az üveget és megragadták a koronákat. A két tettes ezt követően egy pár – szintén lopott – női kerékpárra pattant és menekülni kezdett. Egy éppen az ebédjét fogyasztó szemtanú később látta őket, amint egy motorcsónak felé szaladnak, majd vízre szállva folytatják a menekülést.

A rendőrök azóta járőrhajókkal és helikopterekkel igyekeznek nyomára bukkanni a tolvajoknak – ezidáig nem sok sikerrel. A nyomozók szerint egy gondosan előkészített, több ember részvételével lebonyolított műkincsrablással és nem egy, a pillanat hevében elkövetett tolvajlással állunk szemben. A tettesek – amennyiben sikerül őket elkapni – hat évig terjedő börtönbüntetést kaphatnak majd.

A koronaékszerek sorsa azonban sajnos rendkívül bizonytalan. Szakértők szerint pénzben egyszerűen lehetetlen felbecsülni a pótolhatatlan nemzeti kincsek értékét, amelyeket – éppen ismertségükből fakadóan – valószínűtlen, hogy értékesíteni tudnak majd a feketepiacon. Ugyanakkor a rendőrség szóvivője nem zárta ki annak lehetőségét sem, hogy a tolvajok megsemmisítik majd a koronákat, ugyanis azokat beolvasztva már könnyedén találhatnak vevőt a kincsekből nyert aranymennyiségre.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2013

• A múlt század romkocsmái
• A Romanov-ház utolsó évtizedei
• Udvari bolondok a történelemben
• Száz éve épült a szőnyi álomkastély
• Udvari arcképfestők és fejedelmi modelljeik
• A Magyar Néphadsereg és az Egri csillagok
• A Kennedy-család és az öröklött hírnév
• Nem volt könnyű életük az újkori udvari bolondoknak
• Robert Capa és Magyarország