Különleges varázserővel bírhatott a sólyomnak hitt egyiptomi magzatmúmia

„A koponyája egész felső része egyáltalán nem alakult ki” – jelentette ki nyilatkozatában Andrew Nelson, a Nyugat-Ontariói Egyetem bioarcheológusa és antropológusprofesszora. „A gerinccsigolyák nem záródtak össze. Fülcsontjai a feje hátulján találhatók.” A múmia így már két ismert egyiptomi múmia egyike, amelyeken felfedezték ezt a betegséget.

A múmiát 1925-ben adományozta a brit Maidstone Museumnak egy helyi orvos, és néhányszor ki is volt már állítva. „Fogadalmi sólyommúmiának hittük, a külső borítása miatt” – mondta Nelson. A múmia külső borítása – len- vagy papiruszrétegek sokasága, melyet díszített gipszréteg borít – valóban sólyom alakú. Nelson és tudóscsapata mikro-CT-vel vizsgálták meg a múmiát, amellyel úgy tudtak magas felbontású képeket nyerni, hogy fizikailag károsítaniuk kellett volna a múmiát.

Úgy találták, a magzat a 23. és 28. hét között járhatott, amikor a vetélés bekövetkezett. „Tragikus pillanat lehetett a családnak, hogy elveszítették gyermeküket, és hogy egy nagyon furcsa kinézetű magzat jött világra” – mondta Nelson. „Egy nagyon különleges egyén volt.” A magzatot úgy tűnik, gondosan mumifikálták. Emellett a külső gipszborításon található egy ábrázolás, melyen Ozirisz, az alvilág egyiptomi istene egy koporsókereten fekszik, felette Ízisz és Neftisz istennők állnak. Felette a ba (a lelket szimbolizáló, emberfejű madár) repül, afölött pedig az udzsat-szem található, amely a védelem és a jó egészség jelképe.

Hatalommal bíró múmia?

A múmia bírhatott egyfajta „hatalommal” a korban, mivel magzat volt, mondta Nelson. „Ez a feltételezés egy római kori jogi keresetből ered, amelyben egy földműves arra panaszkodik, az ember, aki a gabonáját lopta, egy magzattal akadályozta meg abban, hogy megállítsa őt.” A történet szerint a tolvaj egy magzatot dob a földműves felé, és „a magzat ereje olyan nagy volt, hogy a földműves és több falusi vén is tehetetlenül ledermedt” – mondta Nelson.

Senki sem tudja, hol és hogyan temették el ezt a múmiát, vagy hogy volt-e az idők során bárki, aki megkísérelte volna a magzatmúmiához kapcsolt hatalmat vagy erőt felhasználni. Az egyetlen másik anenkefáliás egyiptomi múmiáról 1826-ban Étienne Geoffroy Saint-Hilaire írt, aki szerint azt egy „lerakatnyi fogadalmi páviánmúmia között” találták. Nelson csapata eredményeit nemrég egy múmiakutatásról szóló rendkívüli konferencián adta elő a Kanári-szigeteken.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején