Szentségtörő templomi gyilkosból nemzeti hős: Robert Bruce skót király váratlan lázadása

Véres oltár

Comyn és Bruce egyaránt vezető alakjai voltak a skót nemességnek. Riválisok voltak, nem sokkal korábban még egymás ellen harcoltak az I. Eduárd angol király által a skótok ellen vívott háborúkban. 1306 elején, miután Eduárdot a skótok elismerték uralkodójuknak, a két lord találkozót beszélt meg a ferences kolostor templomában. Eleinte barátságosan viselkedtek egymással, Bruce az oltár előtt beszélt négyszemközt Comynnal.

Hirtelen azonban megváltozott a hangulat. Bruce árulással vádolta meg riválisát, majd hátat fordítva úgy tett, mintha távozna. Kivont karddal fordult vissza Comyn felé, és levágta. Bruce követői erre berontottak a templomba, és további csapásokat mértek a földön fekvő lordra. Comyn nagybátyját, aki megpróbálta megmenteni, szintén levágták. Bruce elhagyta a templomot, felszállt Comyn lovára, és követőivel a közeli Dumfries vára felé vette az irányt, ahol Eduárd király bírái ülést tartottak. Bruce és emberei betörtek, és letartóztatták a király embereit. Bruce ekkor azonban azt a hírt kapta, hogy Comyn életben van. Két emberét visszaküldte a kolostorhoz, ahol a valóban életben levő Comynt a szerzetesek ápolták. Miután megengedték neki, hogy meghallgassa a feloldozást, visszahurcolták a templomba és az oltár lépcsőin megölték, vérrel borítva be az oltárt is.

Míg Comyn holttestét otthagyták a szerzeteseknek, Bruce elhagyta Dumfriest, hogy elindítsa az Eduárd elleni felkelést, amely hat héttel későbbi skót királlyá koronázásában csúcsosodott ki. A történteket értelmezni igyekvők úgy értékelték, Comyn halála szándékos lépés volt Bruce trónhoz vezető útján. A gyilkosság 1306-os angol vizsgálata arra a következtetésre jutott, hogy Comyn azért halt meg, mert „úgy hisszük, nem járult hozzá ahhoz az áruláshoz, amelyet Bruce Anglia királya ellen tervezett.” A korabeli angol krónikák szerint Bruce azért csalogatta Dumfriesba Comynt, hogy megölje. A skót leírások ezzel ellentétben azt állítják, Bruce és Comyn szövetségre léptek Skócia függetlenségéért, Comyn azonban elárulta Bruce-t, és ezért lakolt halállal.

Abban minden változata a történetnek egyezik, hogy 1306-ban Bruce a trónt akarta, és ezért ölte meg az útjában álló Comynt. A Bruce-t hidegvérű gyilkosként, illetve a skót nemzet élesen látó bajnokaként lefestő leírások a két ellentétes oldal céljait szolgálták. Mind a gyilkosságot helyezte a kiindulópontjára annak az eltervezett államcsínynek, amelynek keretében Bruce elfoglalja a trónt és sikeres háborút indít a skót függetlenségért az angol király ellen. Ezek az értelmezések azonban igen sok utólagos bölcsességet tartalmaznak. 1306 februárjának szemszögéből nézve vajon ugyanilyen tiszták e leírások következtetései? Bruce valóban a trón megszerzésére fókuszált ekkor? Comyn szent helyen való megölése, amelyről tudni lehetett, hogy rengeteg skótot elborzaszt és elidegenít majd, előre kiszámított cselekedet volt? A Comyn halála és Bruce királlyá koronázása közötti hat hét folyamán egy megtervezett államcsíny ment végbe? A válaszok az abból az időből való bizonyítékban rejtőznek, mielőtt Bruce-t elkönyvelték volna akár hős királyként, akár véreskezű trónbitorlóként.

A nehéz évek

1306 elején Robert Bruce nem volt a skót szabadságjogok nyilvánvaló bajnoka. Harmincas éveinek elején járt, karrierjét pedig az I. Eduárd (uralkodott Angliában 1272-1307) és a skótok közötti évtizedes háborúk határozták meg. Az angol király egy örökösödési válságot használt ki, amely III. Sándor (ur. 1249-1286) halála után sújtotta Skóciát. Bruce helyzetét ebben a konfliktusban a családja érdekei határozták meg. Ennek egy része volt a Bruce-ok igénye a skót trónra. Ez 1292-ben alulmaradt a rivális John Balliol jogaival szemben, de az ő 1296-os száműzetésével a Bruce család nem adta fel a reményt a korona megszerzésére.

Míg Robert Bruce tudatában volt családja királyi aspirációinak, nemesi kötelességei gyakorolták a legnagyobb hatást tevékenységére. Carrick earljeiként és Annandale lordjaiként Délnyugat-Skóciában és több angliai terület birtokosaiként a Bruce-oknak két egymással háborúzó országban kellett megőrizni érdekeltségeiket, és megvédeni barátaikat és bérlőiket az 1296 óta tartó nehéz években. Ebben az időszakban Robert Bruce váltakozó szerepet játszott. 1297-ben rövid ideig az I. Eduárddal szembeni ellenállást vezette, 1298 és 1300 között pedig Skócia egyik protektora volt, de mindkét epizód után meghódolt az angol király előtt. 1302 és 1304 között Eduárd skót kormányzatában volt aktív. Oldalváltásait kevésbé vezérelték machiavellista remények a trón megszerzésére, mint inkább kötelessége, hogy megvédje családja földjeit és azok bérlőit a háború legszörnyűbb hatásaitól.

Tettei teljesen normálisnak mondhatók a skót nemesség köreiben, és tökéletesen érthetőek voltak a korban. Ezek azonban nem úgy tüntetik fel Bruce-t, mint Skócia fogalmának elkötelezett védelmezőjét. Ehelyett egy olyan fiatal lord képét mutatják, akinek érdeklődését leginkább az uraság és hűség pragmatikusabb kérdései kötötték le. Az 1306 februárját megelőző hónapokban Bruce továbbra is ilyen jellegű gondokkal állt szemben új körülmények között. 1304-ben I. Eduárd sikeresen meghódoltatta vezető skót ellenfeleit. Immár ő volt Skócia ura és a következő év folyamán Skócia nemesei az ő kegyeit keresték, és tőle kérelmeztek földeket és hivatalokat. Bruce közéjuk tartozott. 1304 áprilisában meghalt édesapja, ő pedig kérvényezte a királynál családja Annandale-re vonatkozó jogainak elismerését. Az ezután következő vizsgálatok sora, amely a Bruce-ok ősi jogait vizsgálta birtokaikon, arra biztathatta Bruce-t, hogy szövetségeseket keressen. 1304-ben kötelékre, azaz magánszövetségre lépett William Lambertonnal, St. Andrews püspökével.

1. Véres oltár
2. Mély politikai rivalizálás

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2022

• A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
• Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
  
• Az embermentő Jane Haining
  
•  Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
  
• Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
  
• Karikás Mihály és a Kis Pipa
• A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
  
• A Szentföld egy magyar tiszt szemével
  
• Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült