Hun asszonyok és bajor földművesek frigyéről árulkodhatnak a torzított koponyák
2018. március 13. 13:15
A régészek már régóta gyanították, hogy az 5-6. századi bajor temetkezésekben talált, torzított koponyájú nők valamilyen hun kulturális hatást tükrözhetnek. Mindezt most genetikai vizsgálat is megerősítette, amely azt is kimutatta, hogy a kérdéses nők távolról, talán épp a hun fennhatóság alatt álló területekről érkeztek új hazájukba.
Korábban
A 4-7. századokat nem véletlenül nevezzük a népvándorlás korának. A hanyatló Római Birodalom nyugati felét elárasztották a különféle „barbár” népek, hozzájárulva annak fokozatos széttagolódásához, majd végül megszűnéséhez. Míg a legtöbb ilyen nép, így például a gótok vagy a vandálok hosszú vándorlás után telepedett le végül, a bajorok törzse gyorsan megtalálta a helyet, ahol kényelmesen be tudott rendezkedni. A mai Németország déli részén elterülő bajorok földjét már a 6. századtól említik a források, míg az ott megtelepedő nép régészeti nyomaival már az 5. századtól kezdve találkozunk.
A korszak bajor temetőiben talált leleatanyag régóta fogós kérdés elé állítja a témával foglalkozó régészeket. Az emberi maradványok közül előkerült ugyanis számos, hosszúkás női koponya, amelyeken egyértelműen felfedezhetőek a mesterséges torzítás nyomai. Ez a fajta eljárás – amelynek során a lányok fejét születésüktől fogva kötözés vagy fadarabok segítségével fokozatosan megnyújtják – ismert ugyan különféle népeknél szerte a világon, de az ókori bajorokra és a kérdéses régióra éppen nem volt jellemző.
A kutatók régóta úgy vélik, hogy ezt a fajta mesterséges koponyatorzítási eljárást a hunok hozták be Európába, akik pedig feltehetőleg iráni hatásra vették át ezt a gyakorlatot korábban. Erre utal, hogy ilyen maradványok tömegesen leginkább Kelet-Délkelet Európában kerültek elő. Korábbi elméletek szerint tehát a hunok közvetítésével vehették át ezt a szokást a nyugatabbra élő barbár népek, így például a bajorok is.
Egy közelmúltban végzett genetikai kutatás azonban más megoldást kínál a kérdésre. A kutatók hat, 5-6. században működő bajor temetőben talált 36 emberi maradványát vonták vizsgálat alá. Ezek között 10 férfi és 26 női csontvázat vizsgáltak, utóbbiak közül pedig 14-en fedezték fel a mesterséges koponyatorzítás nyomait.
A genetikai vizsgálat a férfiak esetében nem hozott meglepetést. Az egykor valószínűleg paraszti közösségekben élő férfiak kivétel nélkül szőke hajú, kék szeműek voltak és közép-, illetve észak-európai felmenőkkel bírtak. A női, torzított koponyájú maradványok azonban ettől gyökeresen eltérő képet mutattak. Esetükben a barna szemszín, illetve szőke vagy barna hajszín volt a jellemző és genetikai hátterük sokkal változatosabb képet mutatott. Felmenőiket leginkább Délkelet-Európába, a mai Románia és Bulgária területére helyezhetjük, sőt egy esetben távolkeleti származásra derített fényt a kutatás. Érdekes továbbá, hogy a maradványok mellett talált leletek nem tükrözik ugyanezt az eltérést, így bár a vizsgálat asszonyok bizonyosan távoli vidékekről érkeztek a csendes bajor falvakba, ott teljesen beilleszkedtek már a helyi kulturális viszonyokba.
A kutatók szerint a felfedezés egyértelműen bizonyítja, hogy a korban nem csak a férfiak, de a nők esetében is számolhatunk hosszú utazásokkal – korábban ugyanis úgy vélték, hogy a nők migrációja általában csak közeli helyekre terjedt ki. Bár a bajor temetőkben talált asszonyok sorsát pontosan nem tudjuk már rekonstruálni, az egyik felmerült elmélet szerint olyan hun nőkről lehetett szó, akiket valamiféle szövetségi stratégia részeként küldtek nyugatra, hogy ott házasságot kössenek a helyi férfiakkal – akik pedig valószínűleg örömmel választották feleségüknek a környéken mindenképpen egzotikus szépségűnek számító asszonyokat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Szovjetunió
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila
- A hatalmas veszteségek sem állították meg a szovjet hadsereget Sztálingrádnál
- A Sztálin elleni harcra buzdított Andrej Vlaszov, de Hitler bizalmát nem nyerte el
- Előnytelen békét eredményezett Oroszország számára a bolsevik hatalomátvétel
- Gerillaharcot vívtak a mecseki láthatatlanok a szovjetek ellen
- Munkaszolgálatosok a keleti fronton
- Kádárék közönséges bűnözőknek igyekeztek beállítani az 1956-os forradalom résztvevőit
- Három napot kért Konyev marsall a magyar forradalom leverésére
- Tragikus véget ért űrutazásával rekordot állított fel Lajka kutya
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap