Amikor a britek egy 1770 kilométer hosszú sövényfalat telepítettek Indiába
2018. január 24. 14:01
Napjainkban már kevesen tudják, hogy Indiát egykor egy több mint másfél ezer kilométer hosszú sövény szelte ketté. A nem mindennapi „építményt” a brit gyarmatosítók azért húzták fel, hogy ezzel nehezítsék az országon keresztülhaladó sócsempészeket.
Korábban
Indiát nem véletlenül nevezték egykor a brit korona ékkövének. A kontinensnyi ország jelentős bevételeket biztosított a Brit Birodalom számára és a buzgó angol hivatalnokok mindig igyekeztek is a lehető legtöbbet kisajtolni. Eme törekvés ékes példája volt annak a belső vámhatárnak a felállítása, amely elválasztotta India sóban gazdag észak-északkeleti területeit, a sótermelésnek szinte teljesen híján lévő nyugati és déli területekről. A sókereskedelem megvámolása pedig érthetően nagy haszont jelentett a Korona számára.
A belső vámhatár felállításával párhuzamosan természetesen azonnal megindult a csempésztevékenység is. A gyarmati hatóságok amennyira tudtak igyekeztek is fellépni ellene: ellenőrző pontokat állítottak fel és őrjáratokat indítottak, de a több mint 4000 km hosszan elnyúló vonalat képtelenség volt biztosan őrizni. Volt, hogy fizikai akadályokkal próbálták akadályozni a csempészek mozgását és szabályos „sáncokat” emeltek száraz faágakból. Ez a megoldás sem bizonyult azonban hatékonynak, lévén hatalmas munkával járt és évről évre meg kellett ismételni.
Nem tudni kinek a fejéből pattant ki végül a megoldás, a 19. század közepére megszületett a nagy ötlet: egy hatalmas, élő sövényt kell telepíteni a vámhatár mentén. A grandiózus vállalkozás megvalósítását azonban számos akadály nehezítette. A szubkontinensen keresztülnyúló vonal különböző pontjain különféle éghajlati viszonyok uralkodtak, míg sok helyen a talaj volt alkalmatlan növények ültetésére – vagy azért mert túl száraz volt, vagy azért mert a folyók áradása akadályozta ezt meg.
A britek azonban kitartónak bizonyultak. Szorgalmasan kisérleteztek szilvafával, fügekaktusszal, bambusznáddal és más helyi növényekkel, hogy minden területen megtalálják az alkalmasat. A száraz helyeken árkokat ástak, hogy jobb talajhoz jussanak, az árvizes helyeken pedig töltéseket emeltek.
A megfelelő háttérmunkával a sövény végül nőni kezdett. Minden egyes mérföldre átlagosan 250 tonna tüskés bozótot és egyéb szerves anyagot kellett odahordani a munkálatokon dolgozóknak, hogy évek megfeszített munkája után végül megszülessen az 1770 km hosszúságban elnyúló, átlagosan 3,6 méter magas és 4,2 m vastag zöld fal.
A munka azonban ekkor sem állhatott meg. A kinőtt sövényt hol fehér hangyák, hol bozóttüzek pusztították. Természeti katasztrófák, sáskajárás és egyéb paraziták mindig gondoskodtak róla, hogy legyen elég tennivaló. Előfordult, hogy a sövény egy részébe patkányok költöztek be, amelyek ellen a britek kóbor macskákat vetettek be.
Hasonlóan bármely ember építette fizikai akadályhoz, természetesen az indiai nagy sövény sem bizonyult áthatolhatatlannak. Egyes csempészek sikerrel találták meg a megmaradt hiányokat, de előfordult, hogy a fák ágait kihasználva keresztülmásztak rajta, sőt az is, hogy egyszerűen keresztülhajították a sóval töltött zsákokat a túloldalon várakozó bűntársaiknak.
Az állandó fenntartási nehézségek miatt a gyarmati kormányzat végül 1879-ben feladta a projektek. Az indiai nagy sövény így mára szinte nyomtalanul eltűnt. Emlékét már csak a legidősebbek őrzik, akik még saját szemükkel láthatták itt-ott a gyorsan pusztuló maradványokat. A sövény nyomvonala azonban, ha rejtetten is, de máig jól látható. Az építkezések során a nehéz terepekre felhúzott töltések a 20. században kiváló alapot biztosítottak a kiépülő indiai úthálózat számára is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
29. A kétpólusú világrend
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Alig egy évtizeddel élte túl a jugoszláv állam Josip Broz Titót
- Mind az Anschlussról, mind a Habsburgokról lemondott Ausztria az önállóságért
- Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
- 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
- Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
- Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
- Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
- Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
- A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
- A kémiában és a hadászatban egyaránt tehetségesnek bizonyult Görgei Artúr 09:50
- Még éjszaka sem hagytak fel az támadásokkal a Budát ostromló magyar csapatok 08:20
- Húsz évig várt, hogy elvehesse kedvesét a brit filozófus, John Stuart Mill tegnap
- Minden kiküldetésük előtt bizarr szertartást végeztek el az azték kereskedők tegnap
- Marilyn Monroe is népszerűsítette a cowboyok viseletét, a farmernadrágot tegnap
- Haláláig tagadta bűnösségét Martin Luther King merénylője tegnap
- Szerzetesből besúgóvá vált a magyar jakobinusok vezére, Martinovics Ignác tegnap
- Charles Lindbergh már 23 órája ébren volt, amikor megkezdte az Atlanti-óceánt átszelő útját tegnap