Da Vinci „férfi Mona Lisáját” a nagyhatalmú szaúd-arábiai trónörökös közeli barátja vásárolhatta meg

A The New York Times című amerikai lap azonban úgy értesült, hogy Jézus Krisztus 1505 után keletkezett éteri portréját, amelyet "a férfi Mona Lisaként" is emlegetnek, egy kevéssé ismert szaúdi herceg, Badr ben Abdulla ben Muhammed ben Farhan al-Szaúd, a nagyhatalmú szaúd-arábiai trónörökös, Mohamed bin Szalmán közeli barátja vásárolta meg.

Az állítólagos vevőről nagyon keveset tudni, nem ismert műgyűjtőként, az Energy Holdings amerikai energiaipari cég - ahol a herceg az igazgatótanács alelnöke - azt írja róla a honlapján, hogy "Szaúd-Arábia egyik legfiatalabb vállalkozója, aki a távközlésben, az ingatlanüzletben, az energiaiparban és a hulladék-újrahasznosításban van jelen".

A Le Journal du Dimanche francia hetilap ugyanakkor arról cikkezett, hogy a hosszas vita után végül is Leonardo da Vinci keze munkájaként elismert 500 éves festményt két befektetési társaság vásárolta meg a Christie's november 15-i New York-i árverésén, hogy aztán nagy ázsiai vagy közel-keleti múzeumoknak adja el, vagy adja bérbe.

A Salvator Mundi nemcsak az árverésen, hanem a magántranzakció keretében gazdát cserélt művek tekintetében is messze a legértékesebb festménnyé vált. Magántranzakció keretében eddig Paul Gauguin műve, a Nafea faa ipoipo és Willem de Kooning alkotása, az Interchange kelt el értesülések szerint a legdrágábban, egyaránt 300 millió dolláros összegért.

Az 1452 és 1519 között élt Leonardónak kevesebb mint húsz festménye maradt fenn - például a párizsi Louvre-ban látható Mona Lisa -, ezek közül erről az egyetlenről tudható, hogy magánkézen van. A sokáig elveszettnek vagy megsemmisültnek hitt képen a kék és barna ruhát viselő Jézus felsőteste és arca látható, amint egyik kezét áldásra emeli, másikban pedig kristálygömböt tart.

A feljegyzések szerint a 64,5 x 44,7 centiméteres kép első ismert tulajdonosa - 1649-ben - I. Károly angol király volt, az alkotás I. Károly után II. Károly, majd II. Jakab gyűjteményében is szerepelt. A diófára készült olajfestményt 1763-ban már Buckingham hercegének a fia bocsátotta árverésre, utána azonban eltűnt, és csak a 19. század végén került elő újra, többször átfestve, csaknem felismerhetetlenül. Ekkoriban nem is tartották eredetinek, hanem a nagy mester egy tanítványa művének, így 1958-ban mindössze 45 fontért vette meg a Sotheby's egyik árverésén egy amerikai gyűjtő.

A remekmű 2005-ben került újra piacra, de még mindig az eredeti által megihletett korabeli másolatként. A 2005-ös vásárló restauráltatta a festményt, amelynek eredetiségét hat évig tartó kutatás után végül megállapította egy nemzetközi szakértői csoport. A londoni National Gallery 2011-2012 fordulóján mutatta be az újrafelfedezett festményt egy amerikai gyűjtő tulajdonaként. Legutóbbi birtokosa Dmitrij Ribolovljev orosz milliárdos, az AS Monaco futballcsapatának tulajdonosa volt, aki négy éve Yves Bouvier svájci műkereskedőtől vásárolta a művet 127,5 millió dollárért.

A világhírű párizsi múzeum, a Louvre első külföldi fiókintézményét, az arab világ első univerzális múzeumának, a nyitottság és a tolerancia jelképének szánt "Abu Dhabi Louvre"-t november 8-án avatták fel Abu-Dzabiban, az Egyesült Arab Emírségek egyik tagállamában. A dúsgazdag Abu-Dzabi 1 milliárd eurót (314 milliárd forint) fizet Franciaországnak azért, hogy a Szaadíjat szigetére tervezett nagy múzeumok közül elsőként elkészült intézmény 30 éven át használhassa a Louvre márkanevét, és műalkotásokat kapjon kölcsön francia múzeumoktól időszaki kiállításokra.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?