Meteorit menthette meg a kereszténységet

Tuto nika

A 313-ban Milánóban elfogadott edictumban megerősítették a keresztények vallásszabadságát. Helyreállították szervezkedési szabadságukat, s a helytartókat felszólították a keresztények kárpótlási igényeinek támogatására. Nemcsak a vallásszabadságot adták meg, hanem határozott jóindulatot mutattak a tegnap még üldözött vallással szemben.

Ez a fordulat részben a fennálló viszonyok hatásának volt köszönhető - Galerius császár halála előtt (311) visszavont minden olyan rendeletet, amely a keresztényüldözéssel volt kapcsolatos -, illetve Constantinus szemlyes állásfoglalásának.

A fiatal császár ugyanis a Milvius híd melletti döntő csata óta (312. október 28.) félreérthetetlen jóindulatot mutatott a kereszténység iránt. A korabeli egyházi hagyomány egy híressé vált látomásnak tulajdonítja a fordulatot.

A milánói edictum, 313

Amidőn mind én, Constantinus Augustus, mind én, Licinius Augustus Mediolanumban szerencsés körülmények között találkoztunk egymással és tárgyaltunk mindenről, ami a közjó javát és nyugalmát illeti, arra a meggyőződésre jutottunk, hogy mindenekelőtt azokat a törvényeket kell felülvizsgálnunk, amelyek gátolják az istenség tiszteletét, hogy mind a keresztények, mind pedig mindenki más is megkapja tőlünk a lehetőséget arra, hogy ki-ki szabadon követhesse azt a vallást, amelyiket akarja. (...) Nem szabad megengedhetőnek tartanunk a szabad választás megtagadását bárkitől is, akár a keresztények hitének, akár egy olyan más vallásnak szenteli a lelkét, amelyet önmaga számára a legalkalmasabbnak ítél. (...) Ugyanezen keresztényeknek szabad és korlátlan engedélyt adtunk vallásuk gyakorlására.

deep impact

Lactantius, egyházi szerző szerint Constantinusnak a csata előtti éjszakán álmában, Eusebius szerint a csata délelőttjén megjelent a keresztény vallás szimbóluma, az ún. Krisztus monogram ezzel a körirattal: Tuto nika (gör. "ezzel győzz!"). Constantinus a csodás jelet isteni útmutatásnak fogta fel, azt katonáinak pajzsára rajzoltatta, s a csatában győzelmet aratott.

A diadalt maga Constantinus is isteni segítségnek és éppen a keresztény isten támogatásának tulajdonította. A 324. évi hadjáratát már kifejezetten a kereszténység védelmének jelszavával vezette.

Jens Ormo, svéd geológus szerint nem más történt, mint az, hogy Constantinus egy meteorit becsapódásának szemtanúja volt. A kutatócsapat ezt a feltevést arra alapozza, hogy megtalálták a meteorit becsapódásának a helyét - nem messze a csata helyszínétől. A kör alakú Sirente kráter Közép-Itáliában található. Minden jel arra mutat, hogy csak egy Földbe csapódó meteor okozhatta ezt a fajta geológiai elváltozást.

Radiokarbon vizsgálatokat is végeztek a helyszínen, amelynek eredménye alapján elmondható, hogy a becsapódás dátuma megegyezik a csata időpontjával. A kutatócsapat azt is kiszámolta a kráter kerületéből, hogy a becsapódás ereje felérhetett egy kisebbfajta atombomba hatásával. Így a meteorit földetérését kísérő látvány méltán ejthette ámulatba Constantinust.

Amennyiben valóban egybeesik a csata és a meteorit-becsapódás időpontja, úgy elgondolkodtató, hogy miként alakult volna a kereszténység sorsa a látomás nélkül. Vajon akkor is úgy döntött volna Constantinus a csata előtt, mint ahogy azt tette valójában?