„Tompaelméjűek és cretinek” – az első magyar értelmi fogyatékosokat nevelő intézet

A 22 éves Frim Jakab 1874-ben 200 forint támogatást kapott Trefort Ágoston közoktatási és vallásügyi miniszter révén egy tanulmányúthoz, ezért tudta meglátogatni Nyugat-Európa „idioták és cretinek” számára fenntartott nevelőintézeteit. Párizsban Édouard Séguin, Badenben Jan-Daniel Georgens gyógypedagógiai módszerével ismerkedett meg. Megfordult Rigában, majd a Monarchia intézeteit is végigjárta. Utazása előtt és után a hülyék ügyére újságcikkek sorában hívta fel a figyelmet. Frim kiindulópontja, hogy a hülyék teljes mértékben nem gyógyíthatók, viszont megfelelő gondozással hasznos állampolgárokká fejleszthetők.

„A tökéletes elsatnyulástól megóvni”

Hazaérkezése után Frim megszerezte a Munka szabadkőműves páholy támogatását, így 1875. november 1-jén, Rákospalotán „magán-jótékonysági tápház” nyílt hülye gyermekek részére. A helyszín kiválasztásakor az egészségesnek vélt környezet játszott szerepet. Az intézet lakó-, dolgozó- és fürdőhelyiségekkel felszerelt, szabad térrel rendelkező két épületben kezdte meg működését. Célja „ügyefogyott és hülye, 5-16 éves gyermekeket, minden tekintet nélkül a nem- és vallásra, kiknek ápolása, nevelése és kiképzésére a család és a nyilvános iskola nem elegendő, nevelni és lehetőleg kiképezni”.

Frimnél az erkölcsi nevelés kiemelkedő szerepet játszott, így intézetében a képzés fontos eleme lett a vallásoktatás. Emellett tantervében „hasznos mezei és kézmű-iparfoglakozások elsajátítása” (kertészkedés és „könnyű kézi munkák”) szerepeltek. A hatékony kezeléshez szerinte pszichológia, fiziológia, gyógytan és pedagógia összefogására van szükség. Elengedhetetlen a rendszeres testmozgás, a tisztálkodás és a tápláló étrend. A nevelés gondosságot, kitartást, türelmet és szigorú következetességet igényel. A két legfontosabb irányelv: „lassankénti fejlesztés” és „lépésről lépésre haladás”.

Az intézet kezdettől fogva ápolóintézetként is működött, mivelhogy a képezhetetlen gyermekeket „őrizni, ápolni és (…) a tökéletes elsatnyulástól megóvni” kívánták. Emellett cél volt az intézeti képzésen átesett vagy idősebb hülyék számára a „valamely kézmű megtanulására”, de legalábbis hasznos foglalkoztatásra lehetőséget biztosítani.

A Munka intézetnek nem írtak házirendet vagy szabályzatot, a házvezetés, nevelés és tanítás terén „kizárólag az erkölcs szolgál irányadóul”. Ugyanakkor „amit a tapasztalás és tudomány az intézet céljainak elérésére nyújt, mind az gondosan alkalmaztatik”. Az elhelyezés tápdíjat kértek, amelyet negyedéves részletekben előre kellett fizetni. Ennek fejében az intézet lakást, élelmet, tanítást és orvosi kezelést biztosított. A növendék kivételét negyed évvel korábban írásban kellett jelezni.

Herczeg Marietta teljes cikkét keresse a Múlt-kor tavaszi számában

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
• A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
• Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
• Batu kán és a szláv favágók