Álruhában tért vissza Magyarországra 1921 tavaszán IV. Károly
2017. március 28. 11:43 MTI
Az utolsó magyar király első – a korabeli sajtó által „Húsvéti királypuccs” névre keresztelt – 1921. március-áprilisi visszatérési kísérlete nagy felfordulást okozott Budapesten és a nemzetközi politikában is. A nagyhatalmak a Habsburg Birodalom feltámadásától tartottak, míg a magyar miniszterelnök, Teleki Pál az események hatására lemondott tisztségéről.
Korábban
Az első világháború végén összeomlott az Osztrák-Magyar Monarchia. Az 1916-ban megkoronázott császár és király, Habsburg IV. Károly (I. Károly néven osztrák császár) 1918. november 11-én felfüggesztette osztrák császári, majd 13-án magyar királyi jogainak gyakorlását. Károly nyilatkozatban mondott le a magyar ügyekben való részvételről és előre elismerte a döntést az új magyarországi államformáról.
Magyarországon 1918. november 16-án a királyságot a "független és önálló népköztársaság" váltotta fel, 1919. március 21-én pedig deklarálták a Tanácsköztársaságot, amely augusztus 1-jéig létezett. Az ellenforradalmi rendszer nemzetgyűlése 1920. február 27-én elfogadta az 1920. I. törvénycikket „az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről”. Ez hatályon kívül helyezte a forradalmak intézkedéseit, s az államfői teendők ideiglenes ellátására bevezette a kormányzó intézményét. Március 1-jén Horthy Miklóst Magyarország kormányzójává választották: létrejött a király nélküli királyság.
IV. Károly természetesen nem tett le arról a szándékáról, hogy visszatérjen a trónra: ehhez a jogalapot a lemondó nyilatkozat formulájában találták meg, az ugyanis nem terjedt ki uralkodói mivoltáról való lemondásra. Itthon erős volt a legitimista párt, amelynek karlista áramlata kifejezetten „a törvényes király”, Károly visszatérésétől várta a történelmi revízió megvalósulását (a másik áramlatot a szabad királyválasztók képviselték). Az utódállamok és az antant nagyhatalmak ellenezték a Habsburgok restaurációját, maga a kormányzó pedig - bár korábban legitimistának tűnt - nem foglalt egyértelműen állást a kérdésben.
Károly végül cselekvésre szánta el magát: svájci száműzetéséből 1921. március 26-án hamis útlevéllel és álöltözetben Magyarországra érkezett. (Útját hallgatólagosan támogatta Briand francia kormányfő és a Vatikán, s megakadályozására nem tett semmit az angol diplomácia.) Az ex-uralkodó Szombathelyen, gróf Mikes János püspök palotájában szállt meg, és rögvest tanácskozást kezdett a közelben vadászó Teleki Pál miniszterelnökkel. Másnap Budapestre utazott, ahol találkozott Horthy kormányzóval, ám megbeszélésük eredménytelenül zárult, így még aznap visszatért Szombathelyre.
Szinte órák alatt kiderült, hogy a restaurációnak semmi esélye: az antant-hatalmak figyelmeztették Horthyt, hogy „nem tolerálják Károly visszatérését”, a szomszédos államok pedig a tiltakozás mellett részleges mozgósítást rendeltek el. (Mivel az exkirály nem írta alá a trianoni békét, esetleges újbóli trónra lépése nyomán uralkodói és öröklési jogokat támaszthatott volna az 1914-ben még Magyarországhoz tartozó területekre, s attól is tartottak, hogy megkísérelheti a Habsburg Birodalom restaurálását.)
Március 30-án Briand is cáfolni kezdte, hogy szerepe lett volna a puccsban, s április 3-án a nagyhatalmak közös jegyzékben szögezték le: nem tűrik a Habsburgok restaurációját. A belpolitikai színtéren is hamar tisztázódtak az erőviszonyok: Károllyal szemben lépett fel a hadsereg, a kisgazdapárt és az antant támogatását élvező Horthy is. Károly végül engedett a nyomásnak, április 5-én összecsomagolt és egy nappal később elhagyta Magyarországot: ezzel véget ért az első, húsvéti királypuccs. Az események nyomán kiéleződött Horthy és Teleki viszonya is, a kormányfő egy héttel később benyújtotta lemondását.
Károly az év folyamán még egyszer kísérletet tett a trón visszaszerzésére, ekkor azonban már nem bízott Horthy lojalitásában. 1921. október 20-án feleségével repülőgéppel érkezett Dénesfára, nem sokkal később Rakovszky István személyében miniszterelnököt nevezett ki. 22-én Sopronból vonattal indult Budapestre, menet közben sorozatosan tettek neki hűségesküt katonai helyőrségek és polgári vezetők, s szinte akadálytalanul jutott el Budaörsig. Természetesen most sem maradt el az antant és az utódállamok tiltakozása, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság és Csehszlovákia pedig katonai együttműködésben állapodott meg a királypuccs sikere esetére.
Erre azonban nem került sor: a budaörsi „csatában” október 24-én a Gömbös Gyula által vezetett reguláris hadsereg szétszórta a királypárti egységeket. Az exkirályt letartóztatták, Tihanyba vitték, majd november 1-jén átadták az antant megbízottainak. Károlyt Madeira szigetére szállították, itt is halt meg 1922. április 1-jén. A második királypuccs további következménye volt, hogy a Nemzetgyűlés az antant nyomására 1921. november 6-án kimondta a Habsburg-ház trónfosztását, bár a királyság intézményét továbbra is fenntartotta.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
- 10 meglepő tény a vasút történetéből tegnap
- Bátyjához hasonló tragikus sors várt a „remény jelöltjére”, Robert F. Kennedyre tegnap
- Jókai Mór egész családja ellenezte Laborfalvi Rózával való házasságát tegnap