Visszatér Leonardo „láthatatlan” festménye

Leonardo da Vinci (1452-1519) a firenzei San Donato a Scopeto kolostor oltára számára készítette a festményt, amelyet 1482-ben félbehagyott, amikor a milánói udvarba költözött. Az alkotás a Mediciek kezébe került, akiknek magángyűjteménye szolgáltatta később az Uffizi Képtár alapját - írta a The Art Newspaper című kulturális hírportál. A kolostorba végül Filippino Lippi festménye került, amelyet ma az Uffiziben láthatnak az érdeklődők, hamarosan ismét Da Vinci fiatalkori remekművének társaságában.

A 246-szor 243 centiméteres Leonardo-festmény a 15. század egyik leggyakoribb témáját, a gyermek Jézus születését és a három napkeleti bölcs Betlehembe érkezését dolgozta fel. Kortársaihoz képest azonban Leonardo újított is: a kép közepén levő Szűz Máriát és gyermekét számtalan alak, közöttük lovas harcosok veszik körbe, és a festményen építkezés és természeti táj is látható. Az addigra már teljesen megbarnult, "láthatatlan" képet 2011-ben vitték el a világhírű Opificio delle Pietre Dure (OPD) firenzei restaurátorlaboratóriumba, ahol az első egy évben a kép állagának felmérése folyt. Az elmúlt hat év eredményét március 28. és szeptember 24. között vehetik szemügyre az érdeklődők.

Ugyancsak megmentett alkotások lesznek a főszereplői az intézmény március végétől látható másik új kiállításának is. A tárlaton a közép-olaszországi Marche tartományt sújtó tavalyi földrengésekben megrongálódott templomokból és múzeumokból kimenekített műalkotások kapnak helyet. A művek a középkor és a 18. század közötti időszakból származnak. A belépők árának egy részéből a földmozgások sújtotta területek kulturális örökségeinek helyreállítását támogatják.

Az Uffizi Képtár igazgatója, Eike Schmidt szerint az intézmény három olyan kiállítással zárja az évet, amelyek a képtár gyűjteményéhez valamilyen módon kötődő "forradalmárokra" fókuszálnak. Az egyik ilyen személy Luther Márton, akit idősebb Lucas Cranach tett halhatatlanná; a másik Leopoldo de' Medici bíboros, akinek magángyűjteményét még ma is őrzi az Uffizi; nem utolsó sorban pedig Eizenstein, akinek az olaszországi reneszánsz művészet iránti rajongása kerül terítékre.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

23. A reformáció és a katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Brutális boszorkányüldözésbe torkollott a király rögeszméje a 16. századi Skóciában
• A leves, amely megállított egy háborút
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Példát mutatott a világnak Erdély a vallási toleranciában
• A vallásszakadást szentesítette az első vallásbéke
• Családja a végsőkig ellenezte Szalézi Szent Ferenc papi hivatását
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház