A Szovjetunióba hurcolt magyarokról szóló filmeket mutattak be

Az eseményen Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára elmondta: a Galgóczy Árpád és Koós Ottó gulágtúlélőkről szóló, valamint Nagy Zoltán Mihály A sátán fattya című regénye alapján készült filmalkotások hitelesen mutatják be az 1944-ben és 1945-ben történteket. Galgóczy Árpád magyar gulágtúlélőről szól Gulyás Gyula filmrendező alkotása, aki az eseményen elmondta: a szokásos szenvedéstörténetek mellett a filmből egy különleges sorsot ismerhet meg a néző, hiszen Galgóczy Árpád az orosz nyelvet a lágerben elsajátítva vált elismert műfordítóvá.

Az eseményen Galgóczy Árpád felidézte: oroszul tanuló társaival külön tudták választani a bolsevizmust és az orosz embert, irodalmat és történelmet, ezért nem okozott feszültséget fogva tartóik nyelvének elsajátítása. Mint elmondta, százötvenen voltak magyarok egy húszezres táborban, közülük csak ketten nem jutottak haza. "A magyar embernek természete, hogy egy sokkból magához térve egyből kutatni kezdi a kibontakozási lehetőségeket és mindenki másnál előbb meg is találja" - jegyezte meg. Hozzátette: a húszéves büntetés első éve után elkezdték megszervezni, hogy mit csinálnak majd, ha hazatérhetnek. Akkor határozta el, hogy portrérajzoló lesz és egyből neki is állt embereket rajzolni. Hamarosan minden brigádvezető és őr vele akarta lerajzoltatni magát, ennek köszönhetően később csak kevés időt kellett kényszermunkán töltenie.

Pásztor Zoltán portréfilmjének főhőse a most 102 éves Koós Ottó, aki honvédtisztként 1943-ban ismerkedett meg későbbi feleségével. Egy évvel később jegyezték el egymást, Koós Ottó azonban hamarosan fogságba esett a fronton. Koholt vádak alapján küldték a Gulágra, ahonnan csak 12 év múlva térhetett vissza szerelméhez. "Koós Ottó története egy halálosan komoly tündérmese. Ez a 20. század egyik legszebb szerelmes története" - hangsúlyozta Pásztor Zoltán, aki megjegyezte azt is: Koós Ottó jelenleg a legidősebb ma is élő "ludovikás".

Zsigmond Dezső A Sátán fattya című játékfilmje Nagy Zoltán Mihály azonos című regénye alapján készül, amely a kárpátaljai magyarság sorsát mutatja be a főszereplő, a 16 éves Tóth Eszter szenvedésén keresztül. A lány málenkij robotra hurcolt szeretteit szeretné meglátogatni a lágerben, amikor orosz katonák megerőszakolják. Terhesen tér haza falujába, ahol megalázzák és kiközösítik. Gyűlöli a gyermeket, aki szíve alatt hord, ám nagy keservvel, édesanyja unszolására mégis gondját viseli születése után. A rendező elmondta: a női passióként megírt, belső monológokra épülő balladisztikus regényt nagyon nehéz volt a film nyelvére lefordítani úgy, hogy közben az eredeti mű irodalmi értékei is megmaradjanak. A Sátán fattya főszerepét Tarpai Viktória játssza.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Az ókori Athén
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Milyen lehetett evezni egy ókori görög hadihajón?
• A varázsitaloktól a tömegpusztító fegyverekig: hat kevéssé ismert tény az ókori görögökről
• A külóni vérbűnhöz is köze lehet az Athénban feltárt rejtélyes tömegsírnak
• Korsóban eltemetett gyermekek, hátrabilincselt kezű csontvázak – az ókori Athén titkai
• Erósz játszmái – házasélet és szexualitás az ókori Görögországban
• Több millió ezüstérmét tárolhattak a Parthenón tetőterében
• Az ebola már az ókori Athénban is felütötte a fejét?
• George Clooney felesége segíti Athént az Elgin-márványok ügyében
• A bódult Periklész ihatott az Athénban talált kupából