2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Hátborzongató szertartásokról mesélnek a 9500 éves dél-amerikai sírok

2016. november 29. 13:32

Egy nemzetközi csoport 9500 éves sírokat tárt fel a kelet-közép-brazíliai Lapa do Santo barlangban. Az ott talált maradványok a legrégebbi nyomok, amelyek a régióban gyakorolt komplex temetkezési szertartásokra utalnak. A kutatók mai szemmel nézve ijesztő rituálékra, csonkításra, izmok csontokról való levágására és kannibalizmusra utaló nyomokra is rábukkantak.   

„A nagyszabású építkezések vagy a sírmellékletek hiányában friss tetemeket használtak a bonyolult szertartások során” – mondta André Strauss, a tübingeni Erberhard-Karls Universität kutatója. Lapa do Santót 10-16 ezer évvel ezelőtt kezdték teljes emberi testek temetkezési helyeként használni. 9400-9600 évvel ezelőtt komplex temetési szertartásokat tartottak a helyszínen, amelynek részét képezték a Strauss és kollégái által a tetemek „manipulációjának” és „redukciójának” nevezett folyamatok is – olvasható a Seeker cikkében. A kutatók szerint ebbe beletartozott a csonkítás, foghúzás, a hús csontokról való eltávolítása, megégetése és talán még a kannibalizmus is.

Strauss és kollégái 26 emberi temetkezést vizsgáltak meg. Megdöbbenve konstatálták a maradványok sokszínűségét és komplexitását egy olyan dél-amerikai régióban, ahol a vadászó-gyűjtögető közösségekről a kutatók úgy gondolták, rendkívüli egyszerűséget és homogenitást mutattak. A szakemberek a csontokon vágás és darabolás jeleit és tűz nyomait is felfedezték. Egy fejet amputált kezekkel együtt temettek el, és voltak olyan koponyák, amelyekből a fogakat szándékosan eltávolították.

A koponyát egy esetben egyfajta temetési tárolóeszközként használták fel. A feldarabolt és égetett csontokat ugyanazon ember koponyájában helyezték el. A kutatók arról is beszámoltak, hogy egyes feldarabolt és a rajta lévő hústól megfosztott csontokon rágás jeleit és égő lágy szövetek nyomait is megtalálták, ami a rituális kannibalizmus egy változatára utal. A maradványok elemzéséből kiderült, hogy a csonkítás gyakorlata, amelyet a csontok szigorú szabályok szerint történő eltemetése követett, a holtakkal való bánásmód központi eleme volt.

8200-8600 évvel ezelőtt  aztán egy újabb változás figyelhető meg: az ebből az időszakból származó sírokban már a testcsonkítás nyomait magukon nem viselő csontvázak töltötték meg. Strauss szerint a leletek azt mutatják, hogy a kulturális sokszínűség már 10 ezer évvel ezelőtt is számottevő mértékben jelen volt Dél-Amerikában.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár