2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József

2016. november 11. 10:16 MTI

Kétszázhuszonöt éve, 1791. november 11-én született Kecskeméten Katona József, a magyar dráma első nagy alakja, nemzeti drámánk, a Bánk bán szerzője. A Bánk bán egyszerre volt korhű és időszerű, jellemeinek mélysége és gazdagsága Shakespeare-t idézi, elsőként itt szólalt meg magyarul a jambikus versforma.  

Takácsmester apja fontosnak tartotta fia taníttatását, Katona József Pesten, Kecskeméten, Szegeden járt iskolába, majd Pesten jogot tanult. Műkedvelőként csatlakozott a pesti színtársulathoz, eleinte díszleteket mozgatott, majd a színtársulat akkori felügyelője, Mérey Sándor rábeszélésére 1812-ben színpadra is lépett. Íróként, fordítóként, rendezőként is működött, Komáromban és Székesfehérvárott Békési József művésznéven lépett fel. Beleszeretett a primadonnába, Déryné Széppataki Rózába, akinek szerelmes leveleket is írt, de a színésznő nem akart tudomást venni róla; Katona sohasem nősült meg. A kortársak dicsérték színészi képességeit, legkedvesebb szerepe Othello volt. Alaposan megismerte a drámairodalmat, főleg Schiller és Shakespeare műveit.

Szülei rábeszélésére szakított a színészettel, tanulmányait folytatva 1816-ban ügyvédi oklevelet szerzett. Egy ideig joggyakornok volt, majd 1820-ban saját irodát nyitott Pesten. Csakhamar Kecskemét alügyésze lett, 1826-ban pedig a város főügyészévé nevezték ki. Ekkor már felhagyott az irodalommal, íráskészségét csak tömör jegyzőkönyvek, vadásznaplók készítésében kamatoztatta. A vidéki értelmiség mulatozásokkal teli életét élte, különcségéről anekdoták keringtek. Hallgatag és igazságszerető ember volt, jól beszélt latinul, németül, angolul, franciául és olaszul. Kezdetben a kor divatos darabjait fordította, első saját drámája, A borzasztó torony egy német regény nyomán keletkezett. Írt történeti darabokat is: István, a magyarok első királya; Aubigny Clementia; Ziska, a táboriták vezére.

A Jeruzsálem pusztulása 1814-ben, Josephus Flavius műve alapján készült, miként egyetlen vígjátéka, A rózsa, vagyis a tapasztalatlan légy a pókok között. Ennek tárgya egy Dérynével megtörtént eset, de a viszonylag sikerült darabot a színésznő tiltakozása miatt nem adták elő. Fennmaradt 24 verse, és írt tanulmányt is Mi az oka, hogy Magyar Országban a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni? címmel. Traktátusában az állandó színház hiányát, a színészélet bizonytalanságát, a közönség igényét a hazafias szólamokra, a kiadás nehézségeit, a cenzúrát és a tárgyilagos kritika hiányát sorolta fel okokként.

Fő műve, a Bánk bán első változata az Erdélyi Múzeum című folyóirat pályázatára készült 1815-ben.
A pályadíjat nem ő nyerte, az eredményhirdetésnél a nevét sem említették. A darabot Bárány Boldizsár észrevételei alapján átdolgozta, és mivel előadását nem engedélyezték, 1821-ben könyvben adta ki. A darabhoz több történeti forrást dolgozott fel, hosszú részleteket illesztett be Veit Weber (Leonhard Wáchter) a korban népszerű lovagregényéből, ezek mégis a magyar Tiborc szövegévé váltak. Legismertebb darabjának bemutatását nem érhette meg, 1830. április 16-án Kecskeméten szívrohamban meghalt. A Bánk bán ősbemutatójára csak 1833-ban került sor. A mű lassan vált ismertté, első pesti előadásán, 1839-ben Vörösmarty is elmarasztalta. 1845-ben ismét a cenzúra szólt közbe, a darab sikere csak 1848. március 15-i előadásán kezdődött.

Az 1850-es években ismét “gyanús” lett, csak Gyulai Pál és Arany János tanulmányai nyomán vált a klasszikus magyar dráma etalonjává. A műből Erkel Ferenc 1861-ben írt operát Egressy Béni librettójára. A Bánk bán egyszerre volt korhű és időszerű, jellemeinek mélysége és gazdagsága Shakespeare-t idézi, elsőként itt szólalt meg magyarul a jambikus versforma. Katona József megelőzte korát, drámája az érett romantika és realizmus határán mozog, noha a magyar romantika kezdetén íródott. Az 1810-es években társadalomkritikája nem hatott, csak a reformkor évtizedei során érett be. A Bánk bán napjainkban is szerepel a színházak műsorán, tévé- és operafilm változata is elkészült.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár