2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Csehszlovák határőrök kutyái marcangolták szét a vasfüggönyön átszökni próbáló diákot

2016. augusztus 10. 11:35 MTI

Egy frissen érettségizett, 18 éves keletnémet diák, Hartmut Tautz 1986. augusztus 8-án este, az osztrák Kittsee irányában próbált átszökni a vasfüggönyön keresztül, amikor a csehszlovák határőrök kutyái - már a senki földjén - félholtra marcangolták. 

A súlyosan megsérült férfit a határőrök csak a kihallgatás után szállították kórházba, ahol néhány órán belül meghalt. Hartmut Tautz az egyike a volt csehszlovák kommunista rendszer több százra becsült olyan áldozatának, akiket így vagy hasonló módon öltek meg tiltott határátlépés során.

A diáknak állít emléket, de jelképesen az ország kommunista rendszerének minden áldozatára is emlékeztet az az emléktábla, amelyet Pozsonyligetfaluban, a tragédia helyszínének közelében lepleztek le különböző szervezetek képviselői kedden. A vasfüggöny egy részletét mintázó emléktábla átadásán mintegy százan gyűltek össze, a megemlékezésen a szervezők, a totalitárius rendszerek bűntetteinek dokumentálásával foglalkozó pozsonyi Nemzeti Emlékezet Intézete (ÚPN), a prágai székhelyű Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformja (PEPaS) nevű szervezet, illetve Pozsony megye vezetői mondtak beszédet.

Ondrej Krajnák, az ÚPN vezetője a kommunista rendszer által épített vasfüggöny szomorú története egyik legfájdalmasabb mozzanataként jellemezte az apja halála után nyugatra szökni próbáló keletnémet diák halálának körülményeit. Rámutatott: a volt Csehszlovákiában adataik szerint több mint négyszáz ember lelte halálát hasonló helyzetben. Közülük Szlovákiában eddig 42 ember halálának körülményeit sikerült dokumentálni, ám a szervezet már a közeljövőben az összes áldozat és a haláluk miatt felelőssé tehető személyek listáját is nyilvánosságra akarja hozni.

A rendezvényen Neela Winkelmann, a PEPaS igazgatója Hartmut Tautzot a kommunista rendszert jelképező áldozatnak nevezve rámutatott: ő olyan fiatal volt, aki nem akart meghajolni a totalitárius rendszer előtt, szabad akart lenni. Hangsúlyozta: elévülhetetlenek azok bűnei, akik felelősek a diák és a hasonlóan szomorú sorsra jutott társai haláláért. "Nagy részük még ma is él, és felelnie kellene a bűneiért" - szögezte le Winkelmann. Úgy vélekedett, hogy Európában létre kellene hozni egy olyan nemzetközi bíróságot, amelynek - a meglévőkkel szemben - a kommunista bűnök felelőseinek elszámoltatása is a hatáskörébe tartozna.

A megemlékezésen Hartmut Tautz édesanyjának levelét is felolvasták. "Szolgáljon ez az emléktábla emlékeztetőül azokra a rendszerekre, amelyek figyelmen kívül hagyják saját népük akaratát" - üzente levelében a három évtizede megölt fiú édesanyja.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár