Csehszlovák határőrök kutyái marcangolták szét a vasfüggönyön átszökni próbáló diákot
2016. augusztus 10. 11:35 MTI
Egy frissen érettségizett, 18 éves keletnémet diák, Hartmut Tautz 1986. augusztus 8-án este, az osztrák Kittsee irányában próbált átszökni a vasfüggönyön keresztül, amikor a csehszlovák határőrök kutyái - már a senki földjén - félholtra marcangolták.
Korábban
A súlyosan megsérült férfit a határőrök csak a kihallgatás után szállították kórházba, ahol néhány órán belül meghalt. Hartmut Tautz az egyike a volt csehszlovák kommunista rendszer több százra becsült olyan áldozatának, akiket így vagy hasonló módon öltek meg tiltott határátlépés során.
A diáknak állít emléket, de jelképesen az ország kommunista rendszerének minden áldozatára is emlékeztet az az emléktábla, amelyet Pozsonyligetfaluban, a tragédia helyszínének közelében lepleztek le különböző szervezetek képviselői kedden. A vasfüggöny egy részletét mintázó emléktábla átadásán mintegy százan gyűltek össze, a megemlékezésen a szervezők, a totalitárius rendszerek bűntetteinek dokumentálásával foglalkozó pozsonyi Nemzeti Emlékezet Intézete (ÚPN), a prágai székhelyű Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformja (PEPaS) nevű szervezet, illetve Pozsony megye vezetői mondtak beszédet.
Ondrej Krajnák, az ÚPN vezetője a kommunista rendszer által épített vasfüggöny szomorú története egyik legfájdalmasabb mozzanataként jellemezte az apja halála után nyugatra szökni próbáló keletnémet diák halálának körülményeit. Rámutatott: a volt Csehszlovákiában adataik szerint több mint négyszáz ember lelte halálát hasonló helyzetben. Közülük Szlovákiában eddig 42 ember halálának körülményeit sikerült dokumentálni, ám a szervezet már a közeljövőben az összes áldozat és a haláluk miatt felelőssé tehető személyek listáját is nyilvánosságra akarja hozni.
A rendezvényen Neela Winkelmann, a PEPaS igazgatója Hartmut Tautzot a kommunista rendszert jelképező áldozatnak nevezve rámutatott: ő olyan fiatal volt, aki nem akart meghajolni a totalitárius rendszer előtt, szabad akart lenni. Hangsúlyozta: elévülhetetlenek azok bűnei, akik felelősek a diák és a hasonlóan szomorú sorsra jutott társai haláláért. "Nagy részük még ma is él, és felelnie kellene a bűneiért" - szögezte le Winkelmann. Úgy vélekedett, hogy Európában létre kellene hozni egy olyan nemzetközi bíróságot, amelynek - a meglévőkkel szemben - a kommunista bűnök felelőseinek elszámoltatása is a hatáskörébe tartozna.
A megemlékezésen Hartmut Tautz édesanyjának levelét is felolvasták. "Szolgáljon ez az emléktábla emlékeztetőül azokra a rendszerekre, amelyek figyelmen kívül hagyják saját népük akaratát" - üzente levelében a három évtizede megölt fiú édesanyja.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2017
- Nők a fronton – megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Hét híres ember, aki nyomtalanul eltűnt
- Szinyei Merse Pál: Majális
- Szacsal, Nopcsa-kastély
- Önkéntes munkaszolgálat Magyarországon 1935–1944
- A Közel-Kelet amazonjai
- Cornelia, a Gracchusok anyja
- Az első magyar értelmi fogyatékosokat nevelő intézet története
- Trujillo, a Dominikai Köztársaság diktátora
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek 14:20
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap