Hét dolog, amit nem tudtál Pearl Harborról
2015. december 7. 18:41
„Niitaka jama nobore!” (Mászd meg Niitaka-hegyét) – adta ki a parancsot 74 évvel ezelőtt, 1941. december 7-én röviddel éjfél után Jamamoto admirális a már 11 napja kihajózó hat japán anyahajónak, amelyen 408 vadászgép várta, hogy felszálljon. A gyanútlan és teljesen elővigyázatlan amerikaiak elképedve látták, amint a Csendes-óceán közepén fekvő Hawaii-szigeteken lévő katonai támaszpontjuk fölé 7.48-kor 183 ellenséges gép száll, amelyet néhány perccel később újabb 171 vadászgép váltott fel. A radaron már korábban feltűnő pontokat a tiszt teljes bizonyossággal a már várt B-17-es köteléknek hitte. Az amerikai veszteség elsőre óriásinak tűnt: 188 repülőgép és 4 csatahajó semmisült meg, 2386 ember meghalt, míg japánoknak jóval szerényebb volt a veszteségük: 29 repülő és 55 pilóta. Az ázsiai birodalom azon terve, hogy az Egyesült Államok csendes-óceáni flottáját több évre kiiktassa, azonban mégsem vált be, ugyanis a túlzott japán óvatoskodás miatt elmaradt az infrastruktúrát és az üzemanyagraktárakat elpusztító harmadik hullám, valamint a fő támadási célpontnak tekintett három amerikai repülőgép-hordozó sem tartózkodott a kikötőben. Ennek ismeretében viszont kérdéses, hogy volt-e így értelme a támadásnak. Egy dolgot bizonyosan elértek a japánok: Amerika háborúpárti lett. Hét dolog, amit nem tudtál Pearl Harborról.
Korábban
A csatahajók nagy részét visszahozták a sírból
A japán támadás során nyolc amerikai csatahajót ért találat, azonban kettő kivételével (USS Utah, USS Arizona) mindegyiket megjavították, és néhány évvel később újra a haditengerészet kötelékében szolgáltak. A USS West Virginia és a USS California teljesen lesüllyedt a tenger fenekére, ám kiemelték. Kevesen tudják, de a japán vadászgépek sorozatlövői által a Pearl Harbor-i épületekben keletkezett golyónyomok egy részét a méltó emlékezés végett sohasem javították ki, így azok ma is láthatók.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:05
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
- 10 meglepő tény a vasút történetéből tegnap