Amikor római kori kincs kerül elő a gyümölcsöskertből
2015. november 20. 17:16
3. századi bronz-és ezüstkincsleletre bukkantak egy svájci gyümölcsöskertben. A főként bronzból készült, de 5 százalék ezüstöt is tartalmazó érméket kis bőrtasakokban temették a föld alá. Ez a valaha volt egyik legnagyobb kincslelet, amelyet Svájcban találtak.
Korábban
A hatalmas, 15 kilós érmehalomra az észak-svájci Aargau kantonban fekvő Uekenben bukkantak rá idén nyáron. A gazda azután talált rá a kincsre, hogy cseresznyéskertje egyik vakondtúrásán néhány zöldesen csillogó érmét pillantott meg. Mivel néhány hónappal ezelőtt az egyik közeli városnál, Fricknél a régészek feltártak egy római kori települést, a farmer úgy gondolta, talán a kincslelet is erre az időszakra vezethető vissza.
A kutatók csütörtökön a több hónapos ásatási munkálatok után bejelentették, hogy összesen 4166, javarészt remek állapotban fennmaradt érmét találtak a területen. Az érméket található feliratok láthatóak maradtak, és a kutatók ennek köszönhetően megállapították, hogy a kincsek Aurelianus (270-275) és Maximianus császár (286-305) uralkodásának időszakára datálhatók. Az érmék többségét 294-ben verték.
„A gyümölcsöskertben, ahol az érméket találták, sohasem építkeztek. Ez egy olyan földterület, amelyet mindig művelés alatt tartottak” – mondta el Georg Matter régész, magyarázatot adva ezzel arra, hogyan lehetséges, hogy a mindeddig nem fedezték fel a kincset. Matter szerint az érmék kiváló állapota arra utal, hogy a tulajdonosa szándékosan – nem sokkal 294 után – elrejtette azokat. A főként bronzból készült, de 5 százalék ezüstöt is tartalmazó (nagyon magas arány) érméket kis bőrtasakokban temették a föld alá.
Mint a régészek elmondták, a kincs valós értékét a korban elszabaduló infláció miatt lehetetlen megbecsülni, de akár egy- vagy kétévnyi fizetés összegét is kitehették. Az, hogy az érmék ma mennyit érnek, lényegtelen – magyarázta Matter. Hozzátette, hogy a farmer valószínűleg megtalálói jutalomban részesül majd, de a svájci törvények alapján a tárgyak a közösség tulajdonát képezik. Az uekeni kincseket a bruggi Vindonissa Múzeumban fogják kiállítani.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd tegnap
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa tegnap
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán tegnap
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady tegnap
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk 2024.05.17.
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége 2024.05.17.
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona 2024.05.17.