Kétezer éves diadalívet rombolt le az Iszlám Állam Palmürában
2015. október 5. 09:42 MTI
Az Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihadista terrorszervezet fegyveresei felrobbantottak egy diadalívet az általuk korábban elfoglalt kelet-szíriai romvárosban, Palmürában - közölte vasárnap a szíriai régészeti hivatal vezetője.
Korábban
Maámún Abdulkarim arról számolt be, hogy több helyi forrás is megerősítette a római kori városban található diadalív vasárnapi lerombolásáról szóló híreket. Az időszámításunk előtti 2. században épített diadalív az ókori város kapuját jelölte, és egyike volt Palmüra legjelentősebb műemlékeinek. "Arra számítunk, hogy az egész várost lerombolják" - adott hangot borúlátásának az illetékes, aki sürgős cselekvésre szólította fel a nemzetközi közösséget Palmüra megmentése érdekében.
A szélsőséges milícia tagjai korábban a kétezer éves Baál-Samin templomot és két ókori mauzóleumot is felrobbantottak az UNESCO világörökségi listáján szereplő Palmürában. Az Iszlám Állam májusban kerítette hatalmába Tadmur városát (ókori nevén Palmürát), miután a kormányerők ottani védelmi vonalai összeomlottak. A Tadmur szélén található ókori romváros a világ legismertebb történelmi helyszínei közé tartozik, és tartani lehet attól, hogy az iszlamista fegyveresek lerombolják, ahogy azt Irak jelentősebb régészeti helyszínével is tették.
Palmüra az ókori Szíria fontos városa volt egy oázisban, Damaszkusztól 240 kilométerrel északkeletre és az Eufrátesztől 200 kilométerrel nyugatra. A mediterrán térség és az ókori Kelet közötti kereskedelem fontos központjaként szolgált, a karavánok számára hosszú évszázadokon "a sivatag mátkája" volt. A terrorszervezet világnézete szerint az ókori műemlékek a bálványimádás kellékei, ezért bűnös dolgok. A dzsihadisták ugyanakkor gyakorlatiasan is gondolkodnak: a mozdítható műkincseket eladják a feketepiacon, ami jól jövedelmező bevételi forrásuk.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Egy legenda szerint a mai napig segíti a diákokat Lorántffy Zsuzsanna tegnap
- Szeretett zenélni, de a fizika húrjain Einstein szebben játszott, mint a hegedűjén tegnap
- A Borisz Godunovot állítja színpadra a Magyar Állami Operaház tegnap
- Országszerte számos programmal készül régizenei évadában a Haydneum tegnap
- A Budapest arculatát is meghatározó norvég építészre emlékeztek tegnap
- Orvosnak tanult, de az írói pályán vitte sikerre Németh László tegnap
- Nehezen birkóztak meg a hatóságok San Francisco egyik legnagyobb természeti katasztrófájával tegnap
- Kiátkozás és birodalmi átok: Luthert semmi sem tántorította el reformszándékaitól 2024.04.17.