Az antiküthérai hajó még mindig őrzi titkait

2015. június 25. 08:35

Immáron 113 év telt el a bolygók mozgását előrejelző antiküthérai szerkezet megtalálása óta, azonban a régészek lelkesedése mit sem csökkent az Anatóliából Rómába tartó hajó iránt. Az ókori számítógép, valamint az azt szállító, már 2085 éve víz alatt lévő hajótest még mindig sok titkot rejt, így a görög hatóságok jóváhagyták, hogy a nemzetközi kutatócsapat újabb öt éven át kutathassa az Antiküthéra szigete melletti területet.

Korábban

A 2014 októberében véget ért, „Vissza Antiküthérára” elnevezésű projekt első fázisában étkészletek, horgony és néhány hétköznapi tárgy mellett a búvárok egy hatalmas bronz lándzsát is találtak, amely vagy egy harcost vagy Athéné istennőt ábrázoló szoborhoz tartozhatott egykoron. A projekt második fázisa idén június 9-e óta tart.

Az antiküthérai leletek iránti érdeklődés – leszámítva Jacques Cousteau hetvenes évekbeli expedícióit – igazából csak 2012 végén élénkült meg. Brendan Foley (Woods Hole Oceanográfiai Intézet) és görög kollégája, Aggeliki Simossi nagy felbontású kamerákkal felszerelt víz alatti szerkezeteket küldött a tenger fenekére, hogy megvizsgálják, van-e alapjuk a többek között a hatalmas méretű márványdarabokról szóló helybéli legendáknak és rejteget-e még további kincseket a tenger Antiküthéra közelében.

A legnagyobb feltárt tárgy az ólomból készült hajóhorgony volt, de előkerült egy amfora, illetve számos, az évezredek alatt berozsdásodott bronztárgy töredék. A szakemberek szerint még sok kincs lapulhat a tenger fenekén, tudván azt, hogy Cousteau-nak elég volt néhány négyzetmétert felkutatnia, hogy több mint kétszáz lelettel – köztük érmékkel, ékszerekkel és bronzszobrocskákkal – térjen vissza.

2012 és 2014 között a kutatók a tengerfenékről készült háromdimenziós képek segítségével azt a következtetést vonták le, elképzelhető, hogy két roncsot rejt a tengerfenék, s könnyen lehet, hogy a két hajó ugyanabban a viharban süllyedt el, ugyanis a roncs és rakománya körülbelül egy 60-szor 35-60 méternyi területen szóródott szét, ami túl nagy egy ókori hajóhoz képest. „A bizonyítékok szerint ez az ókor leggazdagabb hajóroncsa” - mondta Brendan Foley.

A világ legrégebbi számítógépe?

Az ókori világ Titanicjának leghíresebb szállítmánya az ún. antiküthérai szerkezet volt, amelyet egyfajta antik „analóg számológépnek”, „számítógépnek”, illetve órának tartanak a szakemberek. A feltehetően asztronómiai számolásokra használt szerkezetre 1902. május 17-én, 40 méter mélységben, a Küthéra és Kréta között fekvő Antiküthéra szigete mellett, egy elsüllyedt római hajóroncsban bukkantak szivacshalászok.

Egy legalább 30 - mások szerint 70 darab - fogaskerék által működtetett szerkezetet kell elképzelnünk, amely előre jelezte a Nap, a Hold, valamint az öt bolygószomszédunk mozgását. A naptár tárcsái mozgathatóak voltak, így a napév megfelelő negyedévéhez lehetett igazítani. A fogaskerekek óramutató karokat mozgattak az előlap felett. A bronzból készült és fatokban elhelyezett tárgyon több ezer írásjel és egyéb szimbólum található.

Az elülső lemezen lévő tárcsa a görög és az egyiptomi naptárt mutatta, a hátul lévők segítségével pedig a Hold mozgásait, s fogyatkozásainak idejét lehetett kiszámítani. A 2100 éves szerkezet segítségével jövőbeli vagy múltbéli dátumok megadása után a Vénusz-átvonulást is ki lehetett számolni. A 2006-ban indult Antikythera Mechanism Research Project vezetője, Mike Edmunds véleménye szerint a találmány elképesztő precizitással működött. Csak egy példát említve: ugyan a Hold ellipszispályája miatt néha gyorsabban mozog az égbolton, de a szerkezet ezt is figyelembe vette a bolygómozgások előrejelzésénél.

Az antiküthérai szerkezet megalkotóját és születésének helyét a múlt sűrű homálya fedi. Egyes kutatók úgy gondolják, hogy a mechanikai csoda valószínűleg Korinthoszban vagy Szürakuzában készült, s az utóbbi város híres szülöttje, Arkhimédész (i. e. 287-212) tervezte meg, mások szerint azonban Poszeidóniosz görög sztoikus gondolkodó, esetleg Hipparkhosz görög csillagász alkothatta meg. Arkhimédészt i. e. 212-ben ölték meg Szürakuza kifosztásakor, azonban a „mechanikus számítógépet” szállító kereskedelmi hajó valamikor i. e. 70 és i. e. 60 között süllyedt el, bár ez még nem zárja ki, hogy az ókor legnagyobb matematikusa készítette.

Antiküthéra, ahol ma csupán 44-en élnek, az ókor egyik legforgalmasabb tengeri útvonalán fekszik. A sziget a kilikiai kalózok egyik támaszpontjául szolgált, érdekesség, hogy a tengeri útonállók egy alkalommal magát az ifjú Julius Caesart is elfogták, s váltságdíjat követeltek érte. A későbbi imperátor nem felejtette el ifjonti kalandját, s keresztre feszíttette elrablóit.