10 tény a katyni vérengzésről

1. Az NKVD alakulatai 1940 tavaszán Lavrentyij Berija belügyi népbiztos utasítására mintegy 22 ezer lengyel hadifogollyal és rabbal végeztek. A vérengzés fő helyszíne a Katyn melletti erdő volt, de Kijevben, Harkovban, Kalinyinban, Minszkben és Szmolenszkben is több ezer foglyot gyilkoltak meg.

2. A vérengzés célja a lengyel értelmiség lefejezése volt. A katyni áldozatok között egy parancsnok, két tábornok, 24 ezredes, 79 alezredes, 258 őrnagy, 654 százados, 7 tábori lelkész, 300 orvos, 20 egyetemi tanár, több száz ügyvéd, mérnök és tanár mellett több mint száz író és újságíró, valamint 200 pilóta is volt.

3. Az áldozatokat közvetlen közelről tarkón lőtték, de a szovjetek a hozzátartozókat sem kímélték. Az áldozatok családtagjait a Szovjetunió távoli vidékeire deportálták.

4. Az emigráns lengyel kormány feje, Wladislaw Sikorski már 1941 decemberében, egy Sztálinnal folytatott megbeszélés során személyesen is érdeklődött a hadifoglyok holléte felől. A diktátortól azt a cinikust választ kapta, hogy az eltűntek Mandzsúriába szöktek.

5. A szovjetek visszautasították a vádakat, és azt állították, hogy a foglyokat valójában a nácik végezték ki 1941 nyarán. Álláspontjuk mellett 1990-ig kitartottak. A dokumentumokat Hruscsov utasítására vizsgáló Alekszandr Selepin KGB-elnök 1959-ben még javaslatot is tett a meggyilkoltak személyi adatlapjának és dossziéjának a megsemmisítésére.

6. A németek 1943-ban hozták nyilvánosságra a vérengzés részleteit, amelyet propagandaeszközként, a szovjetek kegyetlenségének bizonyítékaként használtak fel. Joseph Goebbels kijelentette: „Katyn az én győzelmem.”

7. A londoni emigráns lengyel kormány hitelt adott a német értesüléseknek. Sztálin válaszul a németekkel való kollaborációval vádolta meg a lengyel vezetést, és minden kapcsolatot megszakított velük.

8. A mészárlásról Churchill brit kormányfő és Roosevelt amerikai elnök is tudomást szerzett, a szovjetekkel való jó viszony fenntartása érdekében azonban nem emelték fel szavukat.1944-ben Roosevelt elnök különleges követként megbízta George Earle korvettkapitányt, hogy készítsen beszámolót a katyni eseményekről. Bár a diplomata meggyőződött róla, hogy a szovjetek követték el a mészárlást, az elnök elvetette a jelentést. Earle ezután a háború végéig Amerikai Szamoán teljesített szolgálatot. 

9. Sztálin 1943-tól 1946-ig összesen 10 koncepciós pert rendezett annak bizonyítására, hogy a németek felelősek a gyilkosságokért. Több tucat német katonát - főként tiszteket, többek között 18 tábornokot - akasztottak fel a mészárlásban való részvételért. A leningrádi koncepciós per egyik vádlottja, Arno Dührer elismerte nem létező bűnösségét. Ennek köszönhette, hogy kivégzés helyett 15 évi kényszermunkára ítélték.

10. Bár a Szovjetunió 1990-ben végül elismerte, hogy a sztálini vezetést terheli a felelősség a mészárlásért, Szergej Frigyinszkij legfőbb katonai ügyész még 2010 nyarán is hangsúlyozta: nem lát okot arra, hogy az 1940-es tömegmészárlások során megölteket a politikai megtorlások áldozatainak minősítsék és rehabilitálják.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
• Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
• 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
• 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
• Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
• Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
• Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái