Hatalmas tömegek emlékeztek a Tienanmen téri vérengzésre
2015. június 5. 10:57 MTI
Csütörtökön késő este, a Tienanmen téri diáklázadás leverésének 26. évfordulóján, mint minden évfordulón, Hongkongban ezúttal is tízezrek részvételével megtartották az esti gyertyafényes virrasztást. A South China Morning Post című helyi lap online beszámolója szerint a rendezők 135 ezerre tették a résztvevők számát, míg a rendőrség azt állította, hogy 46 600-an voltak a felvonuláson, illetve a hagyományos, Viktória parki megemlékezésen. A fehérbe vagy feketébe öltözött emberek betöltötték a park hat futballpályáját, amelyeken becslések szerint összesen csaknem 42 ezer ember fér el.
Korábban
Eddig a legnagyobb létszámú megemlékezést tavaly tartották, amikor - szintén becslések szerint - 180 ezren mentek el. A 7 milliós városban egyébként több helyen is voltak megemlékezések beszédekkel, felvonulásokkal. Az 1989-es diáklázadás véres felszámolásának évfordulóján nem csak az akkori pekingi hatalom egykori brutalitását ítélték el a hongkongi fiatalok, de beszédeikben szóba hozták a kínai különleges közigazgatási övezet választási reformjával kapcsolatos aggályaikat is, kifogásolva annak korlátozottságát. Négy egyetem diákszervezeteinek képviselői elégették a hongkongi alaptörvény egy példányát is.
Az esemény fő színpadának kivetítőin a résztvevők felvételről megnézhették az egykori diákvezetők üzenetét, amelyek a tavalyi "esernyős forradalomként" elhíresült Foglald el központot! mozgalomra is utaltak. A sárga esernyőt mint szimbólumot a rendezők nagy méretben meg is jelenítették a színpad hátterében. "A virrasztás során nem gyűjtenek alapítványok, nem árulunk emléktárgyakat, mert ez nem egy karnevál. Nem éneklünk együtt dalokat... nem kérjük, hogy tapsoljatok. ... Azért jöttünk, hogy emlékezzünk" - mondta köszöntőjében az esemény házigazdája. A nyitóbeszédet követően egyperces néma csenddel emlékeztek a 26 évvel korábban elhunytakra.
Kína szárazföldi részében az idén is csendesen, talán a szokottnál is csendesebben telt el június negyedike. A "hat, négy" napján, ahogyan a dátumra utalóan az eseményt itt elnevezték, a Peking központjában lévő Tienanmen téren a szokásos kép fogadta az arra járót: a mozgásban lévő, fényképezkedő tömeg. Bár bizonyosra is vehető, hogy a szokásosnál több volt a civil ruhás biztonsági ember. A kínai média hallgatott az 1989-es történésekről.
Huszonhat évvel ezelőtt hat héten át tartó békés tüntetés után döntött a kínai vezetés úgy, hogy katonákkal oszlatja szét a téren sátrakat vert több ezres tömeget, többségükben egyetemi diákokat, akik - résztvevők, szemtanúk elmondása szerint - demokratikus reformokat, a korrupció elleni fellépést és nem a kommunista párt hatalmának megdöntését, vagy a kormány leváltását követelték.
Június 3-án éjszaka és 4-én többségükben vidékről a fővárosba vezényelt katonák és harckocsik jelentek meg, s a térről kiszorították az embereket. A diákok buszokat borítottak és gyújtottak fel, Molotov-koktélokkal támadtak üldözőikre. A kiskatonák éles fegyverekkel lőttek emberekre és vaktában minden mozgó célpontra. A mintegy két évtizeden át állítottakkal szemben a WikiLeaks kiszivárogtató portál által 2011-ben nyilvánosságra hozott amerikai diplomáciai sürgönyökből, a helyszínen tartózkodó diplomaták és riporterek visszaemlékezéseiből kiderült, magán a Tienanmen téren nem volt vérengzés, a tüntetőket a katonák a diákok ellen indított hajtóvadászat során a város más, külső részein lőtték le.
A leszámolásnak józan becslések szerint több száz diák esett áldozatul; hivatalos adatokat sosem közöltek. Több katona is életét vesztette, voltak, akiket halálra vertek, felgyújtottak, vagy felakasztottak. Kína történelmének e sötét fejezetére már a mai negyven év körüliek közül is kevesen emlékeznek. A valamilyen módon érintettek és a közvélemény egy része azonban számon tartja június negyedikét és arra számít, hogy a politikai vezetés egy napon átértékeli az eseményeket.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hadtörténet
- A befagyott orosz pokolban elolvadt Napóleon Grande Armée-ja
- Számos alkalommal sebesült meg, de imádta a csatazajt Sir Adrian Carton de Wiart
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak
- Első világháborús karabélyok kerültek a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumba
- Lengyel és magyar tisztek hozták létre az amerikai lovasságot
- Az Itália fölötti uralomért vívták a nagyhatalmak a lovagkor utolsó csatáját
- Franciaország kimerítését célozta a verduni Ítélet-hadművelet
- Christopher Lee is jelen volt az utolsó, botrányba fulladó nyilvános kivégzésen 16:05
- Nem enyhítettek a munkások terhein, felkelés tört ki az NDK-ban 14:20
- Átadták a felújított, barokk stílusú Ugron-kastélyt Erdélyben 12:20
- Földbe rejtett középkori kincs is előkerült a Tisza-tó mellett 11:20
- „Áldott háborúnak” nevezték az amerikai megszállás éveit az izlandiak 08:20
- Kis híján a világűrben ragadt az első női űrhajós tegnap
- Kockázatos tervei rendre sikerre vitték Nelson admirálist a tengeri csatákban tegnap
- A véres polgárháború, amely megihlette a Sárkányok háza alkotóját tegnap