Helyük van a japánok koreai munkatáborainak a világörökségi listán?

Japán 23 ipari terület felvételét kérte a világörökségi listára, köztük hét olyan helyszínét is, ahol a világháború idején közel 60 ezer koreai kényszermunkás dolgozott. 1910-1945 között a Koreai-félsziget Tokió ellenőrzése alá került, és ebben az időszakban számos koreait hurcoltak Japánba. Kína és Dél-Korea ellenkezését fejezte ki a japán javaslattal kapcsolatban. Szöul arra is felszólította Tokiót, hogy tárják a nyilvánosság elé a japán gyarmatosítás idején alkalmazott koreai kényszermunkásokról szóló dokumentumokat.

Hua Csun-jing, a kínai külügyminisztérium szóvivője úgy vélte, a világörökségi listára pályázóknak be kell tartaniuk az UNESCO elveit, és nem szabad a gyarmatosítás történelmét magasztalniuk. A távol-keleti szigetország háborús múltjához való ellentmondásos viszonyulása feszültséget gerjesztett Japán és szomszédjai között, beleértve Dél-Koreát és Kínát.

Néhány nappal korábban 187, nemzetközileg elismert történész arra szólította fel Tokiót, hogy kérjen hivatalosan bocsánatot a második világháború idején alkalmazott szexrabszolgák miatt. Hangsúlyozták, hogy a történtek "tagadása vagy elbagatellizálása" elfogadhatatlan.

Múlt héten Abe Sindzó japán kormányfő washingtoni látogatásán mély megbánásának adott hangot hazája második világháborús szerepe miatt és részvétét nyilvánította az amerikai katonák haláláért, azonban akkor sem követte meg azt a több tízezernyi koreai és kínai nőt, akit japán katonai bordélyokba kényszerítettek. Erről mindössze annyit mondott érintőlegesen, hogy a háborús konfliktusok leginkább a nőknek okoznak szenvedést.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére