2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Ismét fellángolt a vita „Jézus családi kriptája” körül

2015. április 15. 11:31

A több mint egy évtizede előkerült, „József fia Jakab, Jézus testvére” feliratú csontház egy kémiai elemzés szerint kapcsolódhat az izraeli Talpiotban talált sírhoz, ahol az eltemetettek Jézus családtagjainak neveit viselik. Egy kutató szerint kicsi a valószínűsége, hogy véletlenül kerüljön össze ez a néhány bibliai név. A sokakat megosztó és tudományosan kevéssé hitelesen alátámasztott vélemény szerint egykor Jézus Krisztus csontjai is itt pihenhettek.

Arjeh Simrón izraeli geológus szerint az izraeli Talpiotban (Jeruzsálem külvárosa) megtalált sír Jézus családjáé, ami - a történészek szerint minden alapot nélkülöző - véleménye szerint azt sugallja, hogy valaha maga a Megváltó csontjai is ott pihenhettek. Ez a megállapítás ellentétes a keresztény hittel, amely szerint Jézus a keresztrefeszítését követően feltámadt, s felment a mennyekbe, tehát porladó csontokat nem hagyott a földön. A kutatók is eléggé szkeptikusak, szerintük a sírkamrában található, néhol alig olvasható névfeliratok nem egyeznek Jézus családtagjainak neveivel, továbbá azt is hiányolják, hogy a kétes kutatás nem jelent meg a szaksajtóban.

Abban az időben az elhunytakat eleinte egy lepellel takarták le a sírjukban, majd olykor - ha már elbomlottak a lágy szövetek - a csontjaikat egy ún. osszáriumba tették át. 2002-ben került elő egy ilyen „csontház”, amely egyes kutatók szerint az első századból való, s a következő felirat szerepel rajta arámi nyelven: „József fia Jakab, Jézus testvére”. Ha ez valóban hiteles, akkor ez lenne az első régészeti lelet, amely Jézus családjához köthető.

2003-ban az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) a szöveget hamisítványnak, megtalálóját, Oded Golant pedig szélhámosnak kiáltotta ki. Hétéves pereskedést követően az izraeli bíróság nem találta hamisítás vádjában bűnösnek a férfit, aki bemutatott egy 1976-os fényképet, amelyen a lakásában látható az osszárium, valamint a rajta lévő felirat; érvelése szerint, ha tényleg ő véste volna fel a betűket, nem várt volna 26 évig, hogy a nyilvánosság elé tárja.

1980-ban kutatók egy másik csoportja Talpiotban feltárt egy első századi sírt, amelynek vöröses, rendzina típusú talajában tíz darab csontházat találtak. Ezek közül néhányon ezek a nevek szerepeltek: Jézus, Mária, József, Júda, Józsue. Egy 2007-es dokumentumfilm nyomán került reflektorfénybe a sír, amelyet összekapcsoltak a Jakab-osszáriummal, s a szkeptikus történészek cáfolatai ellenére néhányan komolyan gondolják, hogy a sír Jézusnak és családjának végső nyughelye lehetett.

Simrón a Jakab-csontházból és a talpioti sírban lévő osszáriumokról is mintákat vett, s a kutatásai szerint az alumínium, magnézium, kálium és vas arányai a leleteken megegyeztek, vagyis elképzelhető, hogy egy helyről származnak. A sírkamra valószínűleg az i. sz. 363-as jeruzsálemi földrengés hatására szakadt be, a beomló föld beborította a csontházakat, elárasztva az egész kamrát.

Az izraeli geológus szerint statisztikailag kicsi az esély arra, hogy véletlenül kerüljön egy sírkamrába ez a néhány, Jézushoz köthető név, míg a történészek szerint ezek a nevek igen elterjedtek voltak akkoriban. Ráadásul néhány felirat, mint például maga Jézus neve is, igen nehezen olvasható, véli Robert Cargill, az Iowai Egyetem vallástörténésze. A „Júda, Jézus fia” feliratra pedig semmi más régészeti vagy írott utalás nincs. „Nincs bizonyíték arra, hogy Jézusnak lett volna fia, arra meg pláne nincs, hogy Júdának hívták volna” - mondta Mark Goodacre, az Észak-karolinai Egyetem korai kereszténységgel foglalkozó kutatója. Simcha Jacobovici izraeli újságíró szerint azonban a sírban található bizonyítékok elégségesek.

Ellentmondás rejlik a sír, illetve az osszárium felfedezésében is. Míg a csontház már 1976-ban Golan kezében volt, a sírt csak 1980-ban fedezték fel. Természetesen elképzelhető, hogy a 363-as földrengés során a kamra külső részén álló Jakab-csontház valamilyen módon a felszínre került, s azt eltulajdonították, míg a többit belepte a föld, érvelt James Tabor, az Észak-karolinai Egyetem történésze. Az új kutatásnak tehát az egyre sokasodó ellentmondások miatt nem sikerült tisztáznia a kérdést, azonban újjáélesztette a sokáig szunnyadó vitát.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár