Magyarok kutatják a kurd történelem fontos helyszínét
2014. december 15. 12:01 MTI
A kurd történelem fontos helyszínét, az észak-iraki Dvin várát és környékét térképezte fel az első terepmunka-szezonban a magyar-kurd régészeti expedíció, amely elvégezte az erődítés teljes 3D-s szkennelését is.
Kultúrák metszéspontjában
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és az erbili Szaladin Egyetem együttműködésében megvalósuló ötéves kutatási program támogatója a Mol-Csoport. A projektet magyar részről Major Balázs egyetemi docens, a PPKE BTK Régészeti Tanszékének vezetője, kurd részről Zidan Bradosty, a Szaladin Egyetem Régészeti Tanszékének vezetője irányítja.
Ahogy azt Major Balázs az MTI-nek elmondta, az Erbili kormányzóság területe több nagy közel-keleti civilizáció metszéspontjában található. "A világtörténelem egyik legfontosabb bölcsőjének számító termékeny félhold területéhez tartozik, így az ott végzett kutatásokat mindig kiemelt nemzetközi figyelem övezi" - emelte ki a program jelentőségét a magyar régész.
Ismertetése szerint zord, de festői hegységláncok által tagolt vidékről van szó, egyedül a főváros, Erbil helyezkedik el a mezopotámiai-síkság szélén. E barátságtalan tájon élnek a kurdok, akik történelműk folyamán többnyire a hegyi váraikból ellenőrizték az átmenő forgalmat. "A középkori és kora újkori Kurdisztán talán legfontosabb emlékcsoportját ezek a várak jelentik, amelyek szinte teljesen kutatlanok, így komoly új ismeretanyagot rejtenek" - jegyezte meg Major Balázs.
Major Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) régészeti tanszékének vezetője az erbíli citadellán
Az Erbiltől 60 kilométerre észak-keletre, egy hegygerincen álló festői Dvin váráról kevés forrás áll a rendelkezésre, ezért is nagyon fontos, hogy történelmében először régészeti kutatásokat végezzenek. A ma látható építmények többségét a korábbi feltételezések a 15-16. században emelték, de az első kutatások alapján nagyon valószínű, hogy az erődítésnek vannak korábbi időszakokhoz köthető részei is.
"A Kurdisztáni Regionális Kormány Régészeti Főigazgatósága a várnak és környékének kutatására és teljes dokumentálására kért fel minket. Ez azonban nem pusztán egy egyszerű régészeti kutatás, a projekt ugyanis nagyszerű lehetőséget kínál az oktatási együttműködésre is Kurdisztán legrangosabb egyetemével. Magyar hallgatók szerezhetnek gyakorlatot az iraki Kurdisztánban, s kurd hallgatók vehetnek részt magyarországi tanszéki ásatásokban és egyéb képzési programokban. Terveinkben közös konferenciák és oktatócsere is szerepel, sokat tanulhatunk egymástól" - hangsúlyozta Major Balázs.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód
- Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
- Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
- Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
- Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
- Megérdemelték a kitelepítést a németek?
- Kockázatos tervei rendre sikerre vitték Nelson admirálist a tengeri csatákban 16:05
- A véres polgárháború, amely megihlette a Sárkányok háza alkotóját 10:30
- Már az 500. kiállítást tartja a népszerű Nyitott Műhely 10:25
- Uralkodására visszagondolva csak nosztalgiát érzett Uganda egykori diktátora 09:50
- A Párt és a forradalom között egyensúlyozva igyekezett konszenzust találni Nagy Imre 09:05
- A Szovjetunió mellett Csehszlovákia és Jugoszlávia felé is jóvátétel terhelte Magyarországot tegnap
- Több ezer embernek kellett elhagynia otthonát a Pinatubo kitörése miatt tegnap
- Tíz kihagyhatatlan nyári színházi bemutató tegnap