A marne-i taxik legendája
2014. április 17. 08:56
Az első világháború első heteiben élet-halál kérdése volt, hogy a csapatokat a lehető leggyorsabban a frontvonalakhoz szállítsák. Az antanterők csapatszállításának egyik, a marne-i csatához kapcsolódó epizódja a máig élő francia legendák közé is bekerült.
Korábban
1914. szeptember 6-án a francia fővárostól északra fekvő síkságra hatszáz darab párizsi taxit rendeltek, amelyek egy nap alatt hatezer gyalogost szállítottak az északkeleti frontvonalakhoz, hogy megerősítsék a brit és francia seregeket, amelyek a marne-i csatában igyekeztek megállítani az előretörő németeket. A császári hadsereg a Schlieffen-tervnek megfelelően betört Belgiumba, és onnan támadva bekerítő hadműveletbe kezdett a franciák ellen, akik kétségbeesetten vonultak vissza Párizs felé. A Marne folyó déli partján megálltak a franciák, és védelmi állások építésébe kezdtek. A németek - miután 200 kilométeren hatoltak be Franciaországba - olyan közel kerültek Párizshoz, hogy a távolból a 20 kilométerre fekvő Eiffel-torony tetejét is megpillanthatták.
A németek azonban nem számoltak az Elzász felől érkező francia hadtestekkel, és szeptember 5-re, a fordulat napjaként nevezett időpontra már őket fenyegette a bekerítés veszélye. Egy nappal később a 7. francia gyaloghadosztály katonáit a marne-i hadszíntérre 600 párizsi taxival szállították, amelyeket Gallieni tábornok, Párizs katonai kormányzója rekviráltatott a hadsereg számára. A taxisok a franciák szempontjából az első világégés talán legfontosabb csatájában jelentékeny szerepet játszottak, és segítségükkel megakadályozták a németek villámháborús tervét - szól az évszázados legenda, amely azonban jócskán felnagyította a párizsi személyszállítók tevékenységét. Ugyanis a taxisok által a frontra fuvarozott hadtest csupán a hátvédet erősítette meg, s csak töredékük avatkozott a harcokba.
A mindössze öt napig tartó marne-i ütközetben több mint kétmillió német és francia katona, s közel 70 ezer brit harcolt, így a hatezer fő elenyésző szám lehetett. A szárnyra kelt anekdotát maga a francia kormány erősítette, amelynek az volt a célja, hogy a katonák és a civilek között egyfajta erős kapocs - ahogyan fogalmaztak: "szent unió" - jöjjön létre a háborúban.
A túlzott német előrenyomulás megbosszulta magát, és kapkodó visszavonulásba fulladt, ugyanis Helmuth von Moltke német vezérezredes teljesen összezavarodott, elvesztette az összekötetést a csapattesteivel, amelyek közé francia csapatok nyomultak be, ráadásul a luxemburgi főhadiszállással is megszakadt a kapcsolat. A figyelmetlenséget és a túlzott önbizalmat is a németek számlájára írták, akik végül visszavonultak az Aisne folyó vonaláig.
Fontos tényező volt a franciák szemszögéből a felderítő repülőgépek bevetése is, amelyek segítségével - Moltkéval ellentétben - a francia vezetés átláthatta a több kilométer szélességű csatatéren lévő, egymástól jelentős távolságra levő szárnyak helyzetét. Szeptember 9-re úgy állt a helyzet, hogy az antanterők több mint 200 ezer németet tudnak bekeríteni, amivel rövidre foghatták volna a nagy háborút, azonban a hadtörténészek szerint a francia és a brit erők olyan lassan vonultak fel, hogy a császári csapatok könnyedén hátrálhattak, majd szinte bevehetetlen pozíciókat tudtak felvenni az Aisne mentén.
Habár a marne-i ütközet végül egyik félnek sem jelentett stratégiai előnyt, a párizsi taxisok jól jártak: 1914. szeptember 6-ra a teljes viteldíjat megkapták: fejenként 70,102 frankot.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
23. A reformáció és a katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Brutális boszorkányüldözésbe torkollott a király rögeszméje a 16. századi Skóciában
- A leves, amely megállított egy háborút
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Példát mutatott a világnak Erdély a vallási toleranciában
- A vallásszakadást szentesítette az első vallásbéke
- Családja a végsőkig ellenezte Szalézi Szent Ferenc papi hivatását
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása tegnap
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot tegnap
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére tegnap
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány tegnap
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája tegnap
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán tegnap
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön tegnap
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után tegnap