10 tény a lövészárok-hadviselésről
2014. március 24. 13:20
1. Bár a lövészárok-hadviselés főként az első világháború történetét határozta meg, gyökerei a régmúltba vezetnek vissza, védelmi célból ásott árkokat ugyanis már a rómaiak is használtak.
2. A modern lövészárok-harc taktikai alapjait a várostromoknál használt párhuzamos lövészárok-rendszert kidolgozó Vauban márki, a kiváló francia hadmérnök fektette le a 17. században.
3. A 20. század elején a hadászatban zajló technikai forradalom hatására a hadseregek tűzereje nagyságrendekkel megnőtt, és védőeszközök híján egyedül a lövészárkok nyújthattak megfelelő védelmet a katonáknak.
4. A lövészárok-hadviselés az első világháborút követően csak az 1980 és 1988 között zajló irak-iráni háborúban játszott meghatározó szerepet.
5. Az első világháborúban a nyugati hadszíntéren mindkét oldalon több 10 ezer kilométernyi lövészárkot ástak ki a katonák.
6. Az ellenséges lövészárkok közötti terület, az ún. senki földje szélessége egyes szakaszokon mindössze 20 méter volt, de máshol akár a 1,5-2 km-t is elérhette.
7. Az első világháborúban a katonák gyakran szándékosan gonorrheás vagy szifiliszes prostituálttal feküdtek össze, hogy így vonhassák ki magukat a lövészárokharc borzalmai alól.
8. Az első világháború egyik leggyakoribb betegsége a nyirkos talaj miatt kialakuló ún. lövészárokláb volt, amely üszkösödéshez vagy amputációhoz is vezethetett.
9. Az első világháborúban a tetvek által terjesztett fertőző betegséget, a lövészároklázat a katonák jelentős része, többek között A.A. Milne, valamint J.R.R. Tolkien is elkapta.
10. Az első világháborús lövészárkok sajátos szlengje számos új szóval, kifejezéssel gazdagította az angol nyelvet: többek között a clumsy, a snapshot, vagy a bloke szó is a frontkatonáknak köszönhetően terjedt el.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
zsidóság
- Svéd és svájci diplomaták is mentették a budapesti zsidóságot
- Megnyílt a Holokauszt 80 emlékév a Dohány utcai zsinagógában
- Sikeres tudós, de sikertelen politikus volt Teleki Pál
- Összetettebb története van a húsvétnak, mint azt először hinnénk
- Végül Svájcban teljesedett ki a híres sorsanalitikus, Szondi Lipót
- A holokauszt áldozataira emlékezünk a mai napon
- A nyilasok halálmenetei után a gettó borzalmai vártak a budapesti zsidóságra
- Rejtő Jenő élete éppen olyan kalandos volt, mint utánozhatatlan regényei szereplőié
- A király sem tudta megfékezni a leprások elleni pogromokat Franciaországban
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van tegnap
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban tegnap
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica tegnap
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa tegnap
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán tegnap
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban tegnap
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját tegnap