Festmény "legitimálta" az 1867-es kiegyezést

A monumentális kép a Habsburg képgaléria bevezető termében kapott helyet. Az esemény jelentőségét növeli, hogy az Erzsébet királyné Deák Ferenc ravatalánál című festményt utoljára a negyvenes években láthatta a nagyközönség, tehát két generációnyi idő telt el azóta, hogy a képet mindenki megcsodálhatta - fogalmazott a pénteki átadó ünnepségen Gönczi Tibor, a Gödöllői Királyi Kastély Kft. (GKK) ügyvezető igazgatója.

Az olajfestmény azt a történelmi és egyben szimbolikus eseményt ábrázolja, amikor az 1876. január 28-án elhunyt Deák Ferenc ravatalán Erzsébet királyné elhelyezi koszorúját. Két olyan ember találkozott ekkor, aki a Habsburgok és a magyarok történelmi megbékélésében jelentős szerepet játszott. A királyné személyes tisztelgésével biztosította a nemzetet együttérzéséről, ami a kortársak számára egyet jelentett azzal, hogy Deák halálával ő a jövő záloga, a hon további patrónusa.

A nemzet gyászát és a jövőbe vetett hitet a festményen két allegorikus szereplő jeleníti meg: a Haza sír Deák teteme fölött, egy szárnyas Géniusz pedig egyik kezével vigasztalva átöleli, másik kezével csillagkoszorút tart a királyné fölé. Mint arra a kép átadásakor Gönczi Tibor rámutatott, Zichy Mihály valósággal szenvedett a kép megfestésekor. A monumentális festményen Deák mellett eredetileg csak Pannónia lett volna, de így nem tudta volna megörökíteni a kettős érzelmet, a "kiegyezés továbbélésének garanciáját" végül Erzsébet királyné jelentette.

Hogy a jelenetet hitelesen örökíthesse meg, az ekkor Párizsban élő Zichy Mihály hazalátogatott. Bécsben fogadta a királyné, akiről vázlatokat készített és megtekintette az általa az eseményen viselt ruhát is. Budapesten pedig a temetkezési vállalat újra felépítette Deák ravatalát az eredeti helyszínen, a Magyar Tudományos Akadémia földszinti előcsarnokában. A festményt 1877-ben helyezték el a Magyar Nemzeti Múzeum Habsburg-termében, a kiegyezés folytonosságának jelképeként. Később az MTA-n állították ki, majd eltűnt a nyilvánosság elől és a Magyar Nemzeti Galéria raktárában őrizték.

Zichy Mihály festménye a restaurálás után

A monumentális kép átadásakor L. Simon László kormánybiztos, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnöke  kiemelte: az államnak mérhetetlen nagy a felelőssége az értékes műtárgyak, épületek, az épített örökség megóvósában, rendbetételében, restaurálásában. Zichy Mihály művének felújítási munkálataihoz az állam 2,2 millió forinttal járult hozzá az NKA illetékes szakkollégiumán keresztül.

A kormánybiztos emlékeztetett arra is, hogy a képet annak idején Trefort Ágoston kultuszminiszter rendelte meg a festőtől az állam nevében. Hozzáfűzte: a mai napok vitáiban, hogy a politikának, az államnak, az önkormányzatnak milyen módon kell a kultúrát támogatnia, ő azon a véleményen van, hogy az állam és a politika nem mondhat le a megrendelői szerepről. "Nem mondhat le arról, hogy bizonyos esetekben műtárgyakat, emlékműveket, épületeket rendeljen meg a közösség érdekében, a közösség igényeit kielégítve, s hogy az állam és a politika maga is alakítsa az emlékezet kultúráját."

L. Simon László kitért arra is, hogy a kormány szándéka, hogy megkönnyítse a múzeumok raktáraiban található többségében restaurálásra váró jelentős műtárgyak bemutatását, nem egy esetben az eredeti helyszínre való visszavitelét. Kiemelte, a gödöllői kezdeményezésre indult munka iskolapéldája annak, hogy összefogással sikerült egy jelentős, a történelmi emlékezet szempontjából is fontos műtárgyat megmenteni.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek