Elveszett egyiptomi dinasztiát találhattak

A Pennsylvaniai Egyetem kutatói szerint Szenebkaj királyról van szó, aki a második átmeneti korban, i. e. 1650 körül élt. Az uralkodó nevét megtalálták egy-egy kártusban a szarkofágján és a sírkamra falán. Más királysíroktól eltérően a most feltárt temetkezési helyen nem találtak múmiát, csak egy 185 centiméteres csontvázat, vélhetően a negyvenes éveinek végén elhunyt fáraóét. A régészek szerint ez arra utal, hogy a kamrát sírrablók már a fáraók korában kifosztották, a bebalzsamozott tetemet pedig megrongálták.

Az egyiptológusok szerint az Egyiptomi Újbirodalmat megelőző korszakot széthúzások és politikai konfliktusok jellemezték, Egyiptom területe két részre szakadt, s a hükszoszok uralta északi rész és a Théba központú déli ország folyamatosan rivalizált egymással.

Az ismeretlen dinasztia létét először 1997-ban dán kutatók vetették fel, azonban fizikai bizonyítékot nem tudtak felmutatni - egészen mostanáig. Ugyanis a Josef Wegner vezette pennsylvaniai kutatócsoport tavaly nyáron kezdődött ásatása során egy hatvan tonnás vörös kvarcit szarkofág bukkant ki a sivatag homokdűnéi közül.

A több mint 3600 éves sírkamra falának színes festményei aránylag jó állapotban maradtak fenn, s különlegességnek számít, hogy a mennyezetet faborítás fedi. Szenebkaj király temetkezési helye más fáraósírokhoz képest aránylag kicsiny, ami arra utalhat, hogy uralkodása idején az ókori Egyiptom szűk esztendőket élt át. A freskókon feltűnik Ré napisten, továbbá Neith, a vadászat, a háború és a bölcsesség istennője, valamint Nut, az égistennő is, akik közösen őrködnek Szenebkaj fáraó kanópuszedényeit rejtő szentélye felett.

"Ez egy nagyon jelentős felfedezés" - hangsúlyozta Wegner, hozzátéve: minden valószínűség szerint létezett egy független, ún. abüdoszi dinasztia, amely a 15-ös sorszámot kapó hükszoszok dinasztiájával, valamint a thébai központú 16. és 17. dinasztiával párhuzamosan állt fenn. A kutató 16 királysírról beszélt az ismeretlen dinasztia létezését átívelő i. e. 1650 és 1600 közötti időben, amelynek legkorábbi emlékei a Középbirodalom idejéig nyúlhattak vissza, s a szomszédságukban találták meg III. Szenuszert fáraót (12. dinasztia, kb. i. e. 1878-1839), valamint I. Szobekhotep (13. dinasztia, 1780 körül) is. A rejtélyes dinasztia első tagja maga Szenebkaj lehetett. Wegner szerint az eddig ismeretlen egyiptomi király neve egykoron megtalálható volt a II. Ramszesz idején keletkezett híres torinói királylista valamelyik töredékén, amelyen utódai is szerepelhettek.

Az amerikai kutatók Szenebkaj sírjának felfedezése előtt alig több mint egy héttel találták meg az i. e. 3800 körül élt I. Szobekhotep sírját, akiről eddig nagyon keveset tudtak, s aki négy és fél éven át, a korszakban a leghosszabb ideig uralkodott. A szakemberek szerint Szenebkaj sírjában felhasználtak Szobekhotep idejéből való tárgyakat, például cédrusból készült gerendákat, illetve egyéb edényeket, ami Wegner szerint arra utal, hogy korlátozott erőforrásokkal rendelkezett az elszigetelt, általa Abüdoszi Királyságnak nevezett államalakulat.

Az egyiptomi Régiségügyi Minisztérium munkatársa, Ali Al-Aszfar szerint elképzelhető, hogy Szenebkaj a 16. dinasztia alapítója volt, sírjának felfedezése pedig azt jelentené, hogy az északi részt uraló hükszoszok uralma nem terjedt ki a déli részre. Mindeddig ugyanis az volt az elfogadott nézet, hogy bár két államalakulatról van szó, a thébai központú országrész csupán névleg volt független, s gyakorlatilag a hükszoszok adófizetőjévé vált.

Ahmed Szaid, a kairói egyetem régésze teljesen más véleményen van. Szerinte az abüdoszi dinasztia léte még távolról sincs bebizonyítva, s Szenebkaj valószínűleg a 13. dinasztia tagja volt, lévén hogy sírját az ebből a dinasztiából való I. Szobekhotep mellett tárták fel. "Több és jóval pontosabb kutatásokat kell végeznünk, ha egy elfelejtett dinasztiát akarunk bejelenteni" - tette hozzá.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?