Gerő: a monarchia öröksége a magyar önértékelés furcsasága

A Habsburg Történeti Intézet igazgatója szerdán, a témában rendezett budapesti kerekasztal-beszélgetésen tartott előadásában beszélt arról, hogy a monarchia kulturális világából itt maradt "az önértékelés furcsasága". Kifejtette, hogy "a monarchia azt mondta a magyaroknak, és a magyarok is ezt mondták maguknak: ez az ország, az ő országuk".

Az igazság az, hogy a magyarok csak 1900 után kerültek többségbe a Magyar Királyság területén. Tíz évvel később sem volt nagyobb az arányuk 54,5 százaléknál - mondta Gerő András, hozzátéve, hogy ez részben a zsidó asszimilációval és a nemzetiségi vidékekről történő kivándorlásával állt elő. Gerő András úgy fogalmazott: a magyarok elhitték azt, hogy ez az ő országuk. Az ő országuk volt, de azt mondták, hogy csak az ő országuk, miközben más embereknek is az országa volt.

"Azt gondolták, hogy ők megérdemlik ezt az országot, mert kulturálisan felette állnak" a más embereknek - mondta a történész, majd hozzátette, hogy szerinte "ez a magyar önértékelési attitűd továbbra is itt van velünk". Ez nem a diplomáciai, politikai nyelvben, hanem a köznyelvben van jelen. Nagyon ritkán hallani, hogy románról vagy szlovákról ne lekezelően essen szó. "A magyar azt gondolja, hogy ő jó" - mondta Gerő András.

Szerinte továbbá "itt maradt velünk", ami a monarchia kultúrájára abszolút jellemző volt, a "kölcsönös utálat kultúrája". Abszolút magyar sajátosság volt, hogy "egy krecliben volt mindenki, de mindenki mindenkit utált". Ez az utálatkultúra testet öltött abban is, hogy az egyik magyar utálta a más gondolkodású magyart, a magyarok utálták a nemzetiségeket, és a kisebbségek is a magyarokat - mondta Gerő András. Hozzátette: a napi politika, a napi élet szintjén ez abszolút jelen volt.

A Habsburg Történeti Intézet szervezésében Az elveszett "aranykor" - Az Osztrák-Magyar Monarchia világa címmel megtartott kerekasztal-beszélgetésen előadást tartott még Diószegi István diplomáciatörténész a monarchia külpolitikájáról és Zeke Gyula író, történész a monarchia korának irodalmi lenyomatáról.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?