Egy évig bírta az első magyar nyelvű pesti újság

2013. október 8. 11:22 MTI

Kétszázhuszonöt éve, 1788. október 8-án indult az első magyar nyelvű pesti újság, a Magyar Merkurius, amely azonban nem tudott igazi népszerűségre szert tenni, s nem győzte a versenyt a bécsi magyar lapokkal.

Korábban

A magyarországi könyvnyomtatás 1472-ben indult Budán, de a török hódoltság miatt a hazai időszaki sajtó nem tudott kialakulni. A 16. század végétől elszórva megjelentek úgynevezett újságlevelek, majd röplapok, de hírlapokat és folyóiratokat nem adtak ki. Az első rendszeresen megjelenő újság a latin nyelvű Mercurius Hungaricus volt, melyet a Rákóczi-szabadságharc idején, 1705 és 1710 között adtak ki, Budán, Pozsonyban és Bécsben megjelentek aztán ugyan hírlapok, de német nyelven. Az első magyar nyelvű újság 1780 és 1788 között látott napvilágot Pozsonyban Magyar Hírmondó címmel Rát Mátyás jóvoltából.

A 18. század második felében Pest-Buda gyors fejlődésnek indult, annak köszönhetően is, hogy Pozsonyból Mária Terézia majd II. József Budára helyeztette a kormányszékeket és más királyi intézményeket, s ide költözött a nagyszombati egyetem is. A városban egymás után létesültek a nyomdák, könyvkereskedések és iskolák, ezért igény mutatkozott egy új, magyar nyelvű hírlap megjelentetésére.

A Pozsonyban megszűnt Magyar Hírmondó folytatásaként 1788 októberében indult Pesten a Magyar Merkurius, amelynek alapítója Paczkó Ferenc Ágoston nyomdász, a Magyar Hírmondó laptulajdonosa volt. Paczkó megvette az egykori Eitzenberger nyomdát, s remélte, hogy Pesten is megtalálja számítását. A szerkesztő Török István váci református lelkész volt. Az újság az engedélyt viszonylag könnyen megkapta, mert a Budára települt Helytartótanács azt várta, hogy a pozsonyi elődjével ellentétben a híreket "helyesebben" válogatja majd meg és "illendőbb" lesz a stílusa. Az engedélyezés fontos szempontja volt az is, hogy a Pesten megjelenő lapot közelsége miatt a Helytartótanács hatékonyabban tudta ellenőrizni, mintha a távolabbi Pozsonyban adták volna ki.

Az 1788. október 8-tól hetente kétszer kiadott lapban sűrűn megjelentek a szerémségi török háború harctéri hírei, de a lap - a Magyar Hírmondó gyakorlatával ellentétben - eleinte megelégedett a hivatalos közlemények és jelentések közreadásával. 1789. január 1-jétől némi hangsúlyváltozás következett be az újságnál, amely nevét ekkor Magyar Merkurra változtatta: átvéve a Magyar Hírmondó nemesi-ellenálló szellemét, ellenzéki, kritikai megjegyzéseket is közölt, tükrözve a magyar nemesség elkeseredését a háború elhúzódása és a német csapatok fosztogatásai miatt.

Javult a külföldi eseményekről szóló tájékoztatás színvonala is: a lap rendszeresen ismertette a franciaországi helyzetet, a nemzetgyűlés összehívása előtti időszak röpiratait és a harmadik rend követeléseit. Beszámolt a forradalomról is, igaz az egyetlen engedélyezett hírforrás, a bécsi hivatalos közlöny nyomán - a Bastille lerombolását például csak jelentős késéssel adta hírül. A szigorodó cenzúra miatt aztán megritkultak az újságban a politikai állásfoglalások, s nőtt az irodalmi és színházi anyagok száma.

A Magyar Merkur nem tudott igazi népszerűségre szert tenni, nem győzte a versenyt a bécsi magyar lapokkal, a Magyar Kurírral valamint a Hadi és Más Nevezetes Történetek című újsággal. A magyarul olvasó közönség, a középnemesség és az értelmiség ekkor még a viszonylag szabadabb körülmények közt megjelenő bécsi magyar sajtót olvasta. A kiadó Paczkó ezért 1789 végén megszüntette a Magyar Merkurt, miután eltelt az a tíz esztendő, amelyre 1779-ben kizárólagos jogot kapott az ország területén magyar lap kiadására. Pesten csak tizenöt évvel később, 1806-ban indult újra magyar nyelvű hírlap Kultsár István szerkesztésében, Hazai Tudósítások címmel.