2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Hány maja élt Tikalban?

2013. július 2. 14:20

Egy ősi kukoricaföld maradványai segíthetik a kutatókat abban, hogy megállapítsák, hozzávetőleg hányan éltek egy időben a legendás maja település, Tikal területén.

A piramisokkal „zsúfolt” guatemalai romváros, Tikal az egyik legnagyobb régészeti lelőhely Közép-Amerikában, s a legnagyobb a maja civilizáció által alapított városok közül. A hatalmas kiterjedésű városállamban már az i. e. 4. században emeltek monumentális épületeket, s a maja klasszikus korban, i.sz. 200 és 850 között élte virágkorát. Ezt követően már nem építettek több nagy műemléket, néhány nemesi palota leégett és a lakosság jelentősen megtizedelődött, majd a 10. század végére teljesen elhagyták.

Kutatók egy csoportja most újra visszatért a guatemalai dzsungel mélyén rejtőző városállam egykori területére, de ezúttal nem azért, hogy további kincseket tárjanak fel, hanem hogy a tikaliak mezőgazdálkodási tevékenységeinek fellelhető nyomaiból képet kapjanak a lakosság számáról.

A lakosság számarányára vonatkozó becslések széles skálán mozognak: a legvalószínűbb, hogy – bár nem elképzelhetetlen a 100 ezer fő sem – 30 és 60 ezer között mozoghatott Tikal lakosainak száma, de még ehhez is nagyon fejlett mezőgazdálkodási rendszerhez volt szükség – vélekednek a kutatók.

Chris Balzotti (Brigham Young University, BYU) és kollégái 185 földminta karbonizotópjában kukoricamaradványokat kerestek, majd műholdfelvételeket készítettek a területről, ahol egyébként a legtöbb kukoricát termesztették a maja városok közül. A régészek korábban úgy vélekedtek, hogy a maják a Tikalt körülvevő hegyek oldalában művelték meg a növényt, hasonlóan a régió ma élő lakosaihoz.

A BYU szakemberei viszont arra az eredményre jutottak, hogy a maják nem a magasan fekvő területeken termesztették a kukoricát, hanem a bajosnak nevezett lápok mellett, tehát jóval alacsonyabban. A kutatásból az is kiderült, hogy a maják emiatt az esőerdők egy részét kivágták, de volt, ahol a lombozat alatt tovább folyt a növénytermesztés.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár