Sorozatgyilkosok a tudományért?

Mivel avatott szem sokáig nem látta a liliputi tárgyakat, sok elkallódott, és végül csak nyolc koporsócska maradt fenn; ezek először egy edinburghi ékszerész magángyűjteményébe vándoroltak, később potom 4 fontért elárverezték őket, végül a Skót Nemzeti Múzeumnak adományozták az immáron megfogyatkozott, de még így is értékes gyűjteményt.

A Scotsman korabeli beszámolója szerint a fából kifaragott emberi figurákat tetőtől talpig gyapjúba öltöztették, hasonlóan a felravatalozott halottakhoz. A koporsókat szintén egyetlen darab fából faragták ki, kivéve a fedeleket, amelyeket szegekkel erősítettek a kis ládikákhoz.

A legnagyobb rejtély, hogy ki, miért és mikor rejtette el a sziklába a mini koporsókat. A legtöbb teória egyetért abban, hogy a temetkezések egy megtörtént tragédiának (talán egy elsüllyedt hajó elhunyt matrózainak) állítanak emléket. Az eddigi egyetlen átfogó tanulmány 1830 körülre teszi a koporsók elrejtésének időpontját.

Allen Simpson (Edinburgh University) és Samuel Menefee (University of Virginia) részletes kutatásából tudjuk, hogy a bábukat erdeifenyőből, egy nagyon éles késsel faragták ki. A koporsók eltérő formájából ítélve két – valószínűleg eredetileg nem famegmunkálással foglalkozó – ember dolgozhatott rajtuk.

És hogy ki lehetett a művész? Simpson és Menefee szerint a dekorációként használt ónozott vas lehet a kulcs. Mivel ez az ón nagyon hasonlít a mai cipőcsatoknál használt anyagra, könnyen lehet, hogy éppen egy cipész vagy bőrdíszműves készítette, akinek megvolt a kézügyessége hozzá, de ahhoz már nem, hogy – például egy vésővel – még precízebb munkát végezzen a koporsók belsejében.

A kutatók a figurákat is megvizsgálták. Ezek nagyjából egyformák, de néhánynak hiányzik a keze, talán azért, mert eredetileg nem a koporsóba szánták őket, így végül levágták azokat. Simpson és Menefee szerint a temetkezésekre az 1830-as években került sor, az pedig, hogy legfeljebb két ember faragta ki őket, a bábuk pedig egy csoportot alkotnak, arra utal, hogy egy ember (vagy egy kis közösség) ásta el őket viszonylag rövid idő alatt.

A kutatópáros egyetlen eseményhez kapcsolja a temetkezést, mégpedig a két West Port-i munkás, William Burke és William Hare nevéhez köthető sorozatgyilkossághoz. A két hírhedt gyilkos az edinburghi orvosi iskolát látta el busás profit fejében a tetemekkel – szám szerint 17-tel –, és szerintük ez adhatta az ötletet az Arthur’s Seat-i (ál)temetkezésekhez.

A kutatópáros 1994-es elméletét George Dalgliesh, a Skót Nemzeti Múzeum kurátora melegítette fel 2005-ben. Dalgliesh úgy vélekedett, hogy a koporsókat egy, a párost jól ismerő személy készíthette, aki valószínűleg így próbálta meg a szörnyű bűncselekményeket valamelyest jóvátenni, azaz szimbolikusan megadni a boncasztalon végző áldozatoknak a végtisztességet. Az elmélettel csupán egy probléma van: az áldozatok közül legalább 12 nő volt, míg a mini koporsó bábuin jórészt férfiruhák vannak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Közel-Kelet

• Bármi áron érvényesítette kereskedelmi érdekeit a brit Kelet-indiai Társaság
• Európaiként az elsők között tette meg a mekkai zarándoklatot Germanus Gyula
• Csak vesztesei voltak a nyolc éven keresztül tomboló iraki-iráni háborúnak 
• Csak néhány száz keresztény élte túl Jeruzsálem muszlim visszahódítását
• Marco Polo segített elterjeszteni az asszaszinok legendáját
• Itáliai és német közreműködéssel jutottak el New Yorkba az Iránról készült első fotók
• Súlyos környezeti katasztrófával is járt a Sivatagi Vihar
• Megtalálták Marokkó első, római kori kikötői negyedét
• Kémkedés vádjával börtönözték be a fiatal Germanus Gyulát