Titkos dokumentumokat tettek közzé Sztálinról

Andrej Artyizov, a levéltár igazgatója kedden Moszkvában közölte: az eddig titkosan kezelt, az utóbbi öt évben digitalizált dokumentumok közzétételével segíteni kívánják, hogy az emberek megértsék az ország történelmének sztálini - megfogalmazása szerint - "bonyolult" szakaszát.

Artyizov annak a nézetnek adott hangot, hogy a sztálini időszak nincs megfelelően feldolgozva. Ennek kapcsán arról a "mérlegről" beszélt, ami Sztálin nevéhez köthető, és arról az "árról", amit az embereknek kellett fizetniük ezért.

Orosz történészek évek óta sérelmezték, hogy sok dokumentumot mindeddig titkosan kezeltek, és nem hoztak nyilvánosságra. A levéltár igazgatója hangoztatta: reméli, hogy az új ismeretek a tankönyvekbe is bekerülnek.

A sztálini dokumentumok nyilvánosságra hozataláról tudósító dpa német hírügynökség ugyanakkor emberi jogi aktivistákat idézett, akik sérelmezték, hogy az egykori sztálini táborok, a Gulag, valamint az egyházi személyek, más ártatlan emberek bebörtönzése egyáltalán nem téma a nyilvános vitákban.

Az utóbbi időben végzett felmérések szerint egyre több orosz ismét pozitívan értékeli Sztálint, azt hangoztatva, hogy "hatékony vezető" volt. Több politikus pedig támogatja, hogy Volgográd városa kapja vissza a Sztálingrád nevet.

A pravda.ru közlése szerint most 100 ezer dokumentumot, 390 ezer oldalnyi anyagot hoztak nyilvánosságra. Hamarosan ugyancsak elektronikus formában közzéteszik a szovjet történelem több más fontos alakjához - köztük Hruscsovhoz, Brezsnyevhez és Molotovhoz - köthető dokumentumokat.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?