Ősi csillagászati együttállást találtak egy perui piramisnál
2013. május 8. 09:37
Kutatók Peru déli részén ősi csillagászati együttállásra bukkantak, amely egy piramis, két mesterséges kővonal és a téli napforduló idején lebukó Nap vonalai között figyelhető meg. Több száz évvel ezelőtt ezen időszakban a vonalak felől nézve a Nap pontosan a piramis mögött bukott alá.
Korábban
A két geometriai kővonal a piramistól kb. két kilométerre dél-délkeletre található, 500 méter hosszúak, és a kutatók szerint a vonalakat oly módon helyezték el, hogy egyfajta „keretet” adjanak a domb tetején álló piramisnak a völgyben. Csillagászati szoftvereket és háromdimenziós modellezést használva a kutatók megállapították, hogy a figyelemreméltó esemény valószínűleg a téli napforduló idején látszódhatott. „Amikor 3D-és technikával elemeztük a viszonyokat, a vonalak úgy tűntek, mintha egy ponton túl konvergáltak volna a horizonthoz Cerro del Gentilnál, ahol maga a piramis is megtalálható” – adta közre a kutatócsapat felfedezését a nemrégiben megtartott Amerikai Régészeti Társaság éves találkozóján Honoluluban.
„Ha valaki megnézi a naplementét a kővonalak közeléből a téli napéjegyenlőség idején, a lenyugvó Napot közvetlenül a piramis mögött fogja alásüllyedni látni” – írták. „A piramis és a lineáris vonalak egy építészeti együttes részeit képezik, amely kozmológiai jelentőséggel bír” – tették hozzá.
A piramis ma
A kisebb emelkedőre épített piramis valamikor i. e. 600-50 között épülhetett meg, újbóli elfoglalása pedig az i. sz. 200-400 között mehetett végbe, ami az építmény melletti textíliák, kagyló- és kerámiatöredékekből olvasható ki. A kővonalak építésének idejét nem tudták pontosan behatárolni, így egy tág időhatárt adtak: valamikor i. e. 500 és i. sz. 400 között emelhették.
A tudósok a piramis közelében eddig több mint 50 kővonalat fedeztek fel, amelyek közül a leghosszabb közel másfél kilométer hosszú. Ezek a vonalak – ellentétben az állatokat és növényeket ábrázoló Nacza-vonalakkal – egyenesek és kőből készültek. A kőépítményekkel tarkított vidéken több mint 200 kőhalmot is találtak a dél-amerikai ország kutatói, a legnagyobbak 15 méter átmérőjűek voltak. Ehhez hasonló kőkupacok a világ számos pontján fellelhetők, némelyikük temetkezési helyszínként szolgált, azonban a szóban forgó halmoknál nem találtak emberi maradványokat.
A holdbéli táj kővonalai
A kővonalak és a kőhalmok valószínűleg a környező ősi településekhez és magához a piramisokhoz kapcsolhatók. Összesen négy lakóhely található a közelükben, közülük kettőnek nagyobb piramisa is van, egy pedig egy kőhalommal büszkélkedhet. A településeknek több száz, némely esetben az ezret is túllépő lélekszáma lehetett. „A legtöbb kővonal a piramis felé vezet” – mondta Charles Stanish professzor a LiveSciencenek adott interjújában. „Statikai elemzéseket végeztünk és a vizsgálatok és eddigi tapasztalataink szerint kizárhatjuk a kőszerkezetek helyszínen belüli véletlen előfordulásainak esélyét” – mondta, majd megjegyezte, néhány kővonal azonban nem a települések irányába vezet. Stanish szerint az a tény, hogy az ősi perui vonalak a piramis felé mutatnak, nem elhanyagolandó tény, hiszen például az egyik leghíresebb perui geometrikus ábrázolásoknál, a Nacza-vonalaknál nem fedezhettünk fel ilyet.
A kutatócsapat mindezidáig csak egy kis területet vizsgált át a helyszínen, a tervek szerint nyáron visszatérnek, hogy újabb kővonalakat kutassanak fel. A régészek egyik legnagyobb ellensége Peruban az idő, ugyanis az állam gázvezetékeket akar a pampákon keresztülhúzni, ami nagyban veszélyeztetné a több ezer éves emlékeket.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
régészet
- Visszakerült Kolozsborsára a budapesti raktárépületből előkerült görögkatolikus harang
- Középkori templomrom, puskagolyók és katonák maradványai is előkerültek Visegrádnál
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait
- Hosszú várfogság után vált a magyar régészet atyjává Rómer Flóris
- A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Kulturális központtá alakítják át a felújított gyalui várkastélyt
- Visszaadnák a Mikó-vár történelmi arculatát
- Szerzetesből besúgóvá vált a magyar jakobinusok vezére, Martinovics Ignác 14:20
- Charles Lindbergh már 23 órája ébren volt, amikor megkezdte az Atlanti-óceánt átszelő útját 12:20
- Fontos szerepe volt La Fayette márkinak az Egyesült Államok függetlenségi háborújában 11:20
- Névadó szentjével azonosította magát a megbomlott elméjű Kolumbusz Kristóf 08:20
- Bárói ranggal ismerték el a hazai orvoslás egyik úttörőjének számító Korányi Frigyes munkáját tegnap
- Sokáig férjéével is vetekedett Jackie Kennedy népszerűsége tegnap
- A világháború idején már sokan a másvilágra kívánták a kezdetben népszerű Raszputyint tegnap
- Elhibázott gazdaságpolitika és a túlzott fényűzés vezetett az iráni sah bukásához tegnap