Mit mutatott a viking iránytű?

Kövesd az árnyékot!

A napiránytű a napóra elvének megfordítása. Itt az árnyékvonal nem az órák múlásának követésére szolgál, hanem az árnyék csúcsát fedésbe hozva vele az északi irányt lehet kitűzni. Hogy a Grönlandon talált tárcsa napiránytűként szolgálhatott, arra a felületén látható, bizonyíthatóan szándékosan bevésett árnyékvonalak utalnak. Korábbi kutatások során ezek egyikét egyenes lefutása miatt az árnyék csúcsának napéjegyenlőség idején befutott egyenes útjaként értelmezték, a korabeli leírások szerinti grönlandi hajóúton, mely az északi szélesség 61-dik foka mentén vezetett a norvég partoktól Grönlandig.

A lelet elveszett középrészén egy tűszerű árnyékvető pálcát feltételeztek melynek árnyékát a tárcsán a hajósok megfigyelhették A napéjegyenlőség egyenes árnyékvonala egyértelműen kijelöli a tárcsán a kelet-nyugati irányt is, továbbá megadja az árnyékvető helyét és magasságát. Az elmélet alapján készült kisméretű napiránytűket korabeli viking hajótípusok másolatain is kipróbálták, és meglepően jól használhatónak találták.

A grönlandi iránytű lelettel az ELTE Biológiai Fizika Tanszékének Környezetoptika Laboratóriumában is foglalkoztunk. A fennmaradt legendák tanúsága szerint a vikingek napköveik segítségével akkor is képesek voltak a Napot megtalálni, és segítségével tájékozódni, ha azt felhők takarták, vagy a láthatár volt. Sok kutató szerint ez egy kettőstörő kristályokon alapuló feledésbe merült középkori polarimetriai eljárásra, égboltpolarizáción alapuló tengeri navigációja utal. Mivel más témák mellett több mint tíz éve kutatjuk az állatok polarizációlátását és az arra alapuló tájékozódási stratégiákat, különösen izgalmas számunkra, hogy miféle polarimetriás méréseket végezhettek egykor a viking hajósok, és milyen navigációs eszközökkel használhatták együtt a legendás napköveket.

Ezért részletesen megvizsgáltuk a grönlandi leletről készült, a Dán Tengerészeti Múzeum által rendelkezésünkre bocsátott nagyfelbontású fényképeket, és váratlan eredmény kaptunk. A fél tárcsán több vonal és véset látható, melyek elhelyezéséről és formájáról az elfogadott napiránytű elmélet nem tud számot adni. Bár kisméretű napiránytűkkel valóban jól lehet tájékozódni, maga a lelet erre a célra alig használható. Az égtájak jelölése pontatlan rajta, és a nap nagy részében az árnyékvető árnyéka nem vetülne a vésett árnyékvonalakra. A tárcsa északi részén viszont egyfajta skálabeosztás látható, mely az északi irányjelölésére kevéssé alkalmas, más funkcióját azonban eddig nem találták. Mindez arra sarkallt minket, hogy új, a leleten több részletet megmagyarázó elméletet alkossunk. Saját rekonstrukciónk eredménye egy formájában a korábbi elképzelésekhez hasonló, de funkciójában lényegesen eltérő navigációs műszer lett.

1. Kövesd az árnyékot!
2. Pozícióbecslő műszer

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról