Az elmúlt fél évszázad legnagyobb indiai felfedezése

A szakértők úgy vélik, hogy egy 2500 éves, be nem fejezett városra utaló bizonyítékok – víztározók, utak, pecsétek és érmék – kerültek elő Chhattisgarh közép-indiai államban; ez a délkelet-ázsiai ország legnagyobb régészeti felfedezése az utóbbi fél évszázadban. A Durg régióban lévő Tarighatban megtalált leletek egy folyó melletti, gyéren lakott, öthektáros területen szóródtak szét, közölték az indiai régészek.

„Eddig négy darab ötméteres halmot találtunk, amelyek körül fazekasságra utaló bizonyítékokra, pénzérmékre és égetett agyagfigurákra bukkantunk” – mondta J. R. Bhagat régészigazgató. „Ha a feltárást elkezdjük, a teljes ásatás 5-10 évig is eltarthat majd” – tette hozzá.

A leletek az i. e. 5-3. századból származnak, amikor Közép-Indiát a Kusán és a Szatavahana dinasztiák uralták. Mivel az urbanizáció a régióban csak az i. sz. 1. század után vált intenzívvé, így az ezt megelőző időszakokból igen ritkának számítanak ezek a leletek. „Ezek voltak a legizgalmasabb idők a térségben” – magyarázta Abhijit Dandekar régész. „Ekkor ért véget a nagybirodalmak kora, a Mahábhárata hindu eposz szélesebb körű elterjedését is erre az időszakra datáljuk, továbbá a Maurja Birodalom is ezidőtájt emelkedett fel. Ugyanakkor nagyon kevés ismerettel rendelkezünk ennek az időszaknak a városi fejlődéséről” – fűzte hozzá.

Dandekar továbbá elmondta, hogy a városok és az urbanizáció ezen bizonyítékai a több mint egymilliárdos lakosságú, kontinensnyi méretű India egészéhez mérten is rendkívüliek. A régész az 1960-as években Ahichhatrában feltárt ősi településhez hasonlította Tarighatot, mondván, „Indiában egy ásatás ritkán kelt csalódást, ha úgy véled, hogy városra leltél, arról szinte mindig bebizonyosodik, hogy sokkal nagyobb, mint először gondoltad.”

Bhagat azonban megjegyezte, hogy a modern, szénalapú datálási módszereket eddig nem vetették be, mivel még a kutatás elején tartanak, azonban az agyagedények textúrája, az ásatási halmok, a fellelt vörös és fekete északi kerámiák közé tartozó edények, az érmék és egyéb jellegzetességek egy városi agglomerációra utalnak, továbbá a helyszín kialakítása komplex urbanizáció jegyeit hordozza magában.

Arun Raj indiai régész kiaknázatlan aranybányának nevezte a helyszínt. „Még csak most kaptuk meg az ásatási engedélyt, s egy kis időnek el kell telnie, mire rádöbbenünk, mekkora kincsre leltünk” – mondta, majd megjegyezte: jóval többet tudnánk a közép-indiai terület történelméről, régészeti kincseiről, ha a kormányellenes naxalita felkelés nem korlátozná őket munkájukban. Véleménye szerint, a régészet egyik fontos feladata, hogy az i. e. 1300 körül lehanyatlott Indus-völgyi civilizáció városi életmódmintáinak és a közép-indiai települések formációinak közös szálait megtalálják.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­nyár
Múlt-kor magazin 2016

• A kenderesi Horthy-kastély
• A görögök olimpiái
• A magyar mennyei tizenegy
• A „focialista forradalom” kulisszái
• Sörgyári wellness
• Darabolós rémdráma 1958-ból
• Szigetvár ostromának török krónikásai
• Zrínyi: Közép-Európa közös hőse
• Így fest egy véres grófnő