Az akkád birodalom pusztulásához hasonlítják a szíriai válságot
2013. február 25. 13:45
Brit régészek párhuzamot vonnak az ókori akkád birodalom széthullása és Szíria jelenlegi válsága között. A jelenlegi szíriai válság eseményei hasonlatosak azokhoz a történésekhez, amelyek megelőzték az ókori Mezopotámiában az akkád birodalom széthullását több mint négyezer éve – írták a Sheffieldi Egyetem régészei a Journal of Archeological Science című szakfolyóiratban megjelent tanulmányukban.
Korábban
Az akkád birodalom az i.e. harmadik évezredben virágzott. Valamikor i.e. 2200 táján aszály kezdett pusztítani, hatalmas földterületek száradtak ki, az emberek elvándoroltak a virágzó városközpontokból. A központosított birodalom vezetése széthullott, az egykoron erős birodalom meggyengült egy sor balszerencsés esemény nyomán. Mindezt a történészek a harmadik évezredi mezopotámiai városok válságaként tartják számon. A kor megértése eddig a régészeti feltárásokból származó kerámialeletek tanulmányozásán és a feltárt helyek méretének változásain, valamint az akkori mezőgazdasági gyakorlat ismeretén alapult.
Ellery Frahm és kollégái a Sheffield Egyetemen geokémiai technológiákkal és kőzetek mágneses elemzésével tárták fel a térség akkori kereskedelmi és társadalmi hálózatát. A kutatók elektron-mikroszkóppal és vegyi elemzéssel vizsgáltak 97 obszidián szerszámot, amelyet az akkád birodalomban létezett sűrűn lakott Urkes településen tártak fel. Az eszközök a birodalom különböző korszakaiban készültek, a koraitól a szétesés utáni évszázadokig. A település ma Tell Mozanként ismert Szíria északnyugati részén.
Az i.e. 2200 előtti időkből származó obszidián köveket Kelet-Anatólia hat bányájából szállították a térségbe, ami arra utal, hogy Urkes kozmopolita város volt kiterjedt kereskedelemmel, amely összekötötte az akkád civilizációt az Égei-tenger és az Eufrátesz folyó középső völgyében élt népekkel. Az i.e. 2200 utáni időkből származó kövek csak két helyi forrásból származnak, ami azt jelzi, hogy a harmadik évezred utolsó harmadára a kereskedelmi kapcsolatok szétzilálódtak.
A klímaváltozással és a birodalom széthullásával a lakók gazdasági tevékenységüket a helyi termelésre és felhasználásra, saját szükségleteik fedezésére kellett hogy összpontosítsák, nem pedig távoli kereskedelemre - magyarázta Frahm, aki azt állítja, hogy párhuzam vonható az akkori és a jelenlegi szíriai események között.
Számos régész egyetért abban, hogy az akkád birodalom széthullását a militarizmus idézte elő, és az erőszak vetett véget a térségben betöltött központi szerepének. (A dinasztia egyik jelentős uralkodója Narám-Szín (i.e 2254-18) uralkodása szinte minden évében vezetett hadjáratokat, és egyes dokumentumok az ő uralkodása idejére teszik az akkád birodalom bukását.) A kormány összeomlása valódi lehetőség a mai Szíriában az elmúlt csaknem két év harcai nyomán – idézte a brit régészt a nature.com tudományos hírportál.
Ráadásul a jelenlegi mezőgazdasági gyakorlat Északkelet-Szíriában a rendszeres esőkre alapul, ahogyan annak idején az akkád birodalomban is, ám a klímaváltozás már érezteti hatását a térségben pusztító szárazságok nyomán.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend tegnap
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes 2024.04.23.
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner 2024.04.23.
