160 éve született José Martí kubai forradalmárköltő
2013. január 28. 11:41 MTI
Százhatvan éve, 1853. január 28-án született José Martí kubai író, költő, forradalmár, a kubai függetlenség szellemi atyja. Martí a kubai forradalmi mozgalom fő ideológusa volt, bár élete nagy részét külföldön töltötte, politikai írásaiban meghatározta Kuba és egész Latin-Amerika valóságos függetlenségének és társadalmi haladásának fő irányelveit.
Apja, aki még a gyarmattartó Spanyolország katonájaként került Kubába, nehezen tartotta el népes családját, édesanyja a Kanári-szigetekről származott. Martít 17 éves korában egy elfogott levele miatt, melyben a spanyolok oldalán harcoló diáktársát árulónak nevezte, letartóztatták és hatévi kényszermunkára ítélték. Büntetését fél év után spanyolországi száműzetésre változtatták, ahol módjában állt tanulni is; jogi és bölcsészdiplomát szerzett, majd dél-amerikai országokban kalandozott.
Martí 1875-ben Mexikóba költözött, újságírással foglalkozott. Az országban zajló politikai változások elől 1877-ben Guatemalába települt át, itt irodalmat és filozófiát tanított és meg is nősült. 1878-ban hazatért Havannába és egy ügyvédi irodánál vállalt munkát. A gyarmati politikát bíráló, Kuba érdekeit nyíltan hirdető Martít már a következő évben ismét Spanyolországba toloncolták. Innen 1880-ban az Egyesült Államokba szökött, ahol a The Hour és a The Sun című lapok munkatársa lett. Ez utóbbi lap támogatásával Venezuelába, Caracasba utazott, és megalapította a Revista Venezolana című folyóiratot, de tevékenysége miatt innen is kiutasították.
1881-ben tért vissza az Egyesült Államokba, New Yorkban telepedett le, rövidebb utazásait leszámítva hátralévő éveit itt élte. Különböző munkákat vállalt, de legfőképpen újságíróként és szerkesztőként tevékenykedett. Sok cikke jelent meg latin-amerikai országok vezető lapjaiban, ezek révén nemzetközi hírnévre tett szert, Argentína és Paraguay New York-i konzuljának nevezte ki. Martí nem feledte szülőhazáját, pénzalapokat gyűjtött a Floridában élő kubaiak körében a forradalom számára, 1892-ben ő fogalmazta meg a Kubai Forradalmi Párt alapokmányát és Patria című lapját is az ügy szolgálatába állította. A forradalom 1895 februárjában robbant ki, áprilisban ő is partra szállt a szigeten, s alig egy hónap múlva, 1895. május 19-én Dos Ríosnál egy ütközetben elesett.
Martí spanyol, francia és angol nyelven is rendkívül aktív írói, kritikusi tevékenységet fejtett ki. Életében két verseskötete jelent meg: 1882-ben az Ismaelillo, melynek gyengéd darabjait hároméves kisfia ihlette, valamint a sok életrajzi elemet tartalmazó, 1891-es Versos sencillos (Egyszerű versek). E kötet egyik verséből született meg a máig talán legismertebb kubai dal, a Guantanamera, amely Magyarországon a hatvanas-hetvenes évek ifjúsági táboraiban, rendezvényein szinte kötelező darab volt. A jóval a költő halála után, 1913-ban napvilágot látott Versos libres (Szabad versek) című gyűjteménye elüt az előző kettő szelíd hangvételétől; a kötet a száműzetésbe kényszerült poéta fájdalmának és szabadságvágyának erőteljes manifesztuma.
Martí a kubai forradalmi mozgalom fő ideológusa volt, bár élete nagy részét külföldön töltötte, politikai írásaiban meghatározta Kuba és egész Latin-Amerika valóságos függetlenségének és társadalmi haladásának fő irányelveit. Költői és kritikai munkásságával a modernismo - a latin-amerikai, spanyol, portugál és katalán irodalom megújítását célzó irányzat - úttörője lett, amely először emelte világirodalmi rangra a latin-amerikai irodalmat. Műveiben határozottan körvonalazódott a humanista, a polgári demokráciát igenlő gondolkodása, politikai koncepciója, nemzet-fogalma az összefogásra, nem a kirekesztésre épült. Kubában a legnagyobb tisztelet jeleként Apostolnak nevezték, nemzeti hősként tisztelik az ő nevét viseli a havannai repülőtér is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
24. A két világháború közötti diktatúrák és ideológiájuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
- Amnéziát tettetett, de a nürnbergi tárgyalásra „visszatért” az emlékezete Rudolf Hessnek
- A legkülönfélébb okokból csatlakoztak Szálasi mozgalmához annak női tagjai
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
- A Führer és a nők – Hitler szerelmi kalandjai nem egyszer tragikus véget értek
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- Irigységtől fűtve kegyetlenkedett foglyaival Irma Grese, az „auschwitzi hiéna”
- Az ismeretlenségből a világhírnévbe repítette Hitlert a sikertelen sörpuccs
- Hírnevet és hatalmas adósságot hozott Feszty Árpádnak a monumentális körkép 19:05
- Népszerűtlensége miatt megszűntették hazánk első buszjáratát 15:05
- Igazi mestere volt a szép magyar beszédnek Básti Lajos 12:20
- Antonescu teljesen el akarta tüntetni a zsidóságot Romániából 10:35
- Kezdetben kompokkal szállították át a transzszibériai vasút szerelvényeit a Bajkál-tavon tegnap
- Több tucatszor támadták Nagy-Britanniát a német zeppelinek tegnap
- Rendezőként és zeneszerzőként is elkápráztatta Hollywoodot Clint Eastwood tegnap
- Elszántan harcoltak, de a britek taktikája végül felmorzsolta a búrok ellenállását tegnap