Mégse voltak annyira békések a minósziak

A minószi civilizáció (más néven krétai civilizáció) eredete sűrű homályba vész. Aranykora az i. e. 2000 és i. e. 1450 közötti időszakra tehető, ami elsősorban a páratlan szépségű palotaépítésekben mutatkozott meg. A bronzkori civilizáció virágzásának egyik fontos összetevője a tengeri kereskedelem volt. I.e. 1500 körül azonban a civilizáció már romokban hevert, aminek oka a Thira (ma Szantorini) szigetén bekövetkezett vulkánkitörés és szökőár lehetett.

Kréta ősi lakóiról sokáig azt tartották, hogy békések voltak, de ezt a nézetet az utóbbi időben egyre többen támadták. Barry Molloy, a Sheffieldi Egyetem régésze egyenesen úgy látja, a hadviselés nemcsak hogy része volt a minószi társadalomnak, hanem alapjaiban határozta meg a bronzkori civilizáció életét. „A háború ideológiái áthatották a vallást, a művészetet, az ipart, a politikát és a kereskedelmet, a harci hagyományokat övező társadalmi gyakorlatok pedig bizonyíthatóan a társadalom fejlődésére is kihatottak” – fejtette ki Molloy.

A minósziak emlékét leginkább a félig bika, félig ember Minotaurusz emléke őrizte meg. A mítosz szerint mielőtt Kréta uralkodója, Minósz királlyá lett volna, jelet kért Poszeidón görög istentől, hogy vajon ő vagy fivére lesz-e az uralkodó. Poszeidón Minósznak jósolta a királyságot és ennek jeléül egy fehér bikát küldött, amelyet Minósznak fel kellett volna áldoznia a jóslat beteljesülésekor. A fehér bika szépségétől elbűvölt Minósz nem így tett, mire Poszeidón éktelen haragra gerjedt és őrületet küldött Minósz feleségére, Pasziphaéra, aki beleszeretett a bikába. Daidalosz segítségével Pasziphaé megtalálta módját, hogy egyesüljön a bikával – ennek a násznak az eredménye lett Minótaurosz, akit Minósz a delphoi jósda tanácsára a knósszoszi palotájában megépített óriási labirintusba zárt.

Minószi leleteket először jó száz éve tártak fel Krétán. A régészek ezekből egy békés civilizáció képét festették le, ahol a hadviselés alig játszott szerepet a társadalom életében. Molley megkérdőjelezte ezen elmélet jogosságát, Kréta lakói szerinte ugyanis egy komplex társadalmat alkottak, amely olyan nagyhatalmakkal állt kereskedelmi kapcsolatban, mint Egyiptom. Így meglehetősen életszerűtlennek tűnik az a feltételezés, hogy a sziget felemelkedése kizárólag a szomszédos birodalmakkal folyó együttműködésnek köszönhetően ment volna végbe.

Erre több bizonyíték is utal – állítja a régész. Számos kard és tőr került elő a minószi szentélyekből, sírokból és lakóépületekből, de a militáns társadalomra utaló jelek – így például a pajzsokon, sisakokon látható vadászjelenetek, vagy éppen a küzdősportok megléte – az élet minden területén jelen voltak – olvasható a kutatónak a The Annual of the British School at Athens című folyóiratban közölt tanulmányában, amelyben Molley leírja, hogy a még megfejtésre váró minószi írás hieroglifái (íjak, nyilak, tőrök, kardok) is azt támasztják alá, hogy minósziak sokkal harciasabbak voltak, mint azt gondolnánk.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2020

• Öltözködés és szépségápolás a császárkori Rómában
• Hét halálos divattrend
• Galgamácsa királyi vadászkastélya
• Divat a második világháborútól a rendszerváltásig
• Aki elhozta Párizst Budapestre
• A Mona Lisa titokzatos elrablása 
• Titokzatos óriáshordók Pest-Budán
• A darázsderék tündöklése és bukása
• Rubens fejedelmi falvédői