Együtt látható a Budai krónika két hazai példánya

A Magyarország történetét Mátyás király uralkodásának kezdetéig elbeszélő Budai krónikát 1473-ban nyomtatta a német származású, egykor Rómában dolgozott nyomdász, Hess András, akinek műhelye nem messze a könyvtár épületétől, vélhetően a mai Fortuna fogadó udvarán működhetett - mondta pénteken az OSZK Régi Nyomtatványok Tárának vezetője.

Farkas Gábor Farkas emlékeztetett: a mintegy kétszáz példányban elkészült kötetből mára tíz maradt fenn, ebből kettő található Magyarországon, az OSZK-ban és az ELTE Egyetemi Könyvtárában. Az Egyetemi Könyvtár által őrzött kötet különlegessége, hogy egybe volt kötve Julius Caesar A gall háború című művével, abból választották le 1875-ben.

Az ingyenesen megtekinthető kamara-kiállítás a Magyar Nyelv és a Magyar Könyv Ünnepe programsorozat eseményeként 137 év után ismét együtt mutatja be a közönség elől máskor elzárt két hazai példányt, és velük együtt Julius Caesar művének szintén 1473-as kiadását.

A látogatók által is megfigyelhető lapszéli bejegyzések elárulják, hogy ennek a két példánynak magyar tulajdonosai voltak - hívta fel a figyelmet Farkas Gábor Farkas, aki szombaton 11 órakor és 15 órakor előadást is tart a Budai Krónikáról.

A Magyar Nyelv és a Magyar Könyv Ünnepét Buda 1686-os visszavívására emlékezve tizedik alkalommal rendezi meg a Budavári Önkormányzat és a Litea Könyvesbolt a budai Várban, a Szentháromság téren.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
• Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét