2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Így élték túl a maják a szárazságot

2012. július 18. 08:51

Víztározókat, csatornákat és zsilipeket építettek az egyik maja metropolisz lakói, akik ezzel évszázadokon át tudták biztosítani a víz fenntarthatóságát. A sors fintora, hogy a maja civilizáció bukását éppen a szárazság okozhatta.

Az év egyharmadában egy szem eső nem esett az ősi Tikal városára, a 8. században azonban már 80 ezer ember zsúfolódott össze a ma Guatemalában található metropoliszban. A Tikalban dolgozó régészek szerint a város lakói annak köszönhették civilizációjuk ezer éven át tartó fennmaradását, hogy a víz fenntarthatóságát feltűnően sokáig biztosítani tudták.

Tikal vízszükségletét a kikövezett víztározókkal tudták garantálni, mindezt úgy, hogy az esővizet nyolc hónapon keresztül gyűjtötték – írták kutatók a Proceedings of the National Academy of Sciences hétfőn megjelent számában. A korai vízvezeték-rendszer végül igen hatásosnak bizonyult. „Ezek az emberek képesek voltak arra, hogy földjüket és vizüket 1500 éven keresztül, megszakítás nélkül, fenntartható módon használják” – mondta el a kutatásban részt vevő Vernon Scarborough, a Cincinnati Egyetem antropológusa. A régészek egy többszintű, zsilipekkel ellátott hatalmas gátat is találtak. Ez a maják területének legnagyobb ismert hidraulikus építménye.

Scarborough kollégáival együtt víztározókat, csatornákat és ősi zsilipeket vizsgált, amiből sikerült rekonstruálni a város technikai fejlődését. Tikal első lakói i.e. 500 körül költöztek a városba. Az első telepesek még a természetes forrásokból elégítették ki vízigényüket, de ahogy a populáció nőtt, a források egyre kevesebbnek bizonyultak. A városlakók ezért úgynevezett arroyók ásatásába fogtak, amelyeket kiköveztek, s amelyeket víztározóvá alakítottak. Ezek a tározók több ezer liternyi vizet voltak képesek tárolni; az egyik legnagyobb, a Palota Víztározója például 74,631 köbmétert.

A maják végzetét azonban mégis az időjárás kedvezőtlenné fordulása okozta – vélekednek a kutatók. Tikal virágzásának – ami 700 és 900 közé tehető – végét szintén a szárazság jelentette, amit tovább súlyosbított, hogy lakosságszám is elviselhetetlenné nőtt, ami azt jelentette, hogy már nem volt tovább fenntartható a kényes egyensúlyra épülő rendszer.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár