Megszűnik a magyar jobbágyok szabadsága

2004. május 21. 03:10

A magyar királyságon belül a jobbágy szabad (liber) státuszt élvezett. Az ország törvénye értelmében a szabad ember - ingóságaival együtt, a földbér és az aktuális egyéb tartozásai lefizetése után - oda költözött az ország területén, ahova akart. A 15. században ilyen értelemben a földesúr és a jobbágy között állandóan harc folyt. Ugyanakkor a jobbágy szabadon bérelhetett szőlőt vagy egyéb földeket a szomszédos földesúrtól, akinek nem tartozott szolgáltatással. Termékét piacra vihette és ennek hasznából természetesen saját javadalmait gyarapíthatta, esetleg újabb vállalkozásokba foghatott. Így a 15-16. század fordulóján, a magyarországi jobbágyságon belül kialakult egy bérlő és vagyonosodó réteg, amely különböző módon felemelkedhetett a nemesi családokhoz. (Egyik formája: a csúnya megvénült nemeslányokat vagy elvált, megözvegyült asszonyokat adták hozzá a feltörekvő, jó képességű jobbágyfiúkhoz.) Az 1514. évi országgyűlés - a Dózsa-féle parasztháború miatt - megszüntette ezt a rendszert (XIV. tc.). Az ország minden parasztját, kivéve azokat, akik a királyi városokban laktak, szabadságvesztéssel büntette, vagyis nem költözhettek szabadon. A jobbágy minden földjéért, melyet a nemes neki művelésre, birtoklásra átengedett, telkenként 52 nap robottal, 1 forint cenzussal, kilenceddel és pontosan meghatározható ajándékokkal (csirkével, disznóval, őzzel stb.) tartozott. Az intézkedés jó része nem ment át a gyakorlatba. Nem lehetett érvényt szerezni a röghöz kötést célzó törvénynek sem - amelynek fenntartása elsősorban a kisebb birtokosok érdeke volt -, hiszen a nagybirtok továbbra is szívesen fogadott átköltözőket, s azokat meg is tudta védeni. Épen maradt a paraszti bérleti rendszer (főleg a szőlőművelésben), s a mezővárosok, ha lehet, még dinamikusabban fejlődtek 1514 után, mint azelőtt. Az ún. "boszorkánytörvényeket" a következő évtizedekben többször módosították, hol az alávetettek javára, hol kárára. Még jó két évszázadnak kellett eltelnie addig, amíg azok a stabil viszonyok kialakultak, amelyek 1848 áprilisáig, majd azután a Habsburgok jobbágypátenséig alapvetően meghatározták az agrártermelést és ennek jogi, emberi feltételeit.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

sport

• Valódi mester volt Baróti Lajos, a magyar válogatott rekorder szövetségi kapitánya
• Betegen állt ki utolsó meccsére a bokszlegenda, Muhammad Ali 
• 10 tény a kerékpározás történetéből
• A Városliget jegén könnyedén szerelemre lobbanhattak a pesti fiatalok
• Medencében vettek revansot a magyar vizilabdázók a forradalom leveréséért 
• Az egyenjogúságtól tartva 1921-ben betiltották a női focit
• Sport és diplomácia: Fülöp herceg látogatása Magyarországon
• Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén
• Zenével reformálta meg Kronberger Lili a műkorcsolyázást