2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Kihalt fajt tenyésztettek volna a nácik

2012. július 11. 15:15

Merő propagandából hozták volna vissza a nácik Németország erdeibe az őstulokot. A Nibelungenliedhez hozzátartozott volna az eredetileg az indiai szubkontinensen honos állatfaj is, az eredmény azonban felemásra sikeredett, igaz, a kutatókat ez egyáltalán nem zavarta.

A Nibelundlied – szólt a propaganda – csak az egykoron egész Németország területén megtalálható őstulok (Bos primigenius primigenius) "felélesztésével" lehetett volna teljes. Ennek érdekében a németek két elismert tudóst-zoológust, Heinz és Lutz Heck segítéségét kérték, akik nem ijedtek meg a grandiózus feladattól: azt tervezték, hogy több, az őstulokhoz hasonló állatot kereszteznek, létrehozva a több évszázada kihalt példányt.

A tudóspár évszázados feljegyzésekhez és illusztrációkhoz nyúlt vissza, mikor kísérletezésbe fogott: ennek során több állatot (többek között a magyar szürke, skót felföldi, korzikai, spanyol, afrikai szarvasmarha) kereszteztek egymással. A terv – amely Hermann Göring támogatását élvezte – szépen illeszkedett azon náci propagandába, amely az árják idilli környezetének megteremtését célozta.

A kísérlet eredményeképpen megszületett állat, a Heck-marha olyannyira jól sikerült, hogy a tudósok a projekt sikeréről kezdtek beszélni. Az már csak hab volt a tortán, hogy a két tudós az állatok természetes környezetének visszaállítását próbálta kialakítani: egy olyan erdőt, ahol bölények, vaddisznók, vadludak és szarvasok élnek.


Lutz Heck a kép bal oldalán

A háború azonban közbeszólt, a merész terv pedig félbemaradt. Az állatok egy része Bialowiez erdeibe került, s amikor Lutz Heck értesült róla, hogy néhány példány túlélte a háborút, büszkén bizonygatta, hogy az állatok képesek fennmaradni természetes élőhelyükön. A lengyelországi erdő azonban mégsem bizonyult természetesnek: az erdészek hamar felismerték, hogy az állatok elpusztulnának, ha nem terelik össze őket.

A feladat a második világháborús határmódosítások miatt meghiúsult, az erdő egyik fele Lengyelországhoz, a másik pedig Fehéroroszországhoz került. Az állatok kicsúsztak az erdészek kezei közül, s egy részük hamarosan elpusztult. A Heck-marhák azonban nem tűntek el teljesen, Németországban és Európa más részein körülbelül kétezret számoltak össze belőlük.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár