Ötven éve repülte körül a Földet Glenn

Az űrverseny első szakaszában a Szovjetunió volt fölényben: ők küldték az első műholdat a világűrbe és Jurij Gagarin személyében szovjet állampolgár járt első emberként a világűrben. Az "űrsokk" után John F. Kennedy amerikai elnök azt tűzte ki célul, hogy az Egyesült Államok hozza be lemaradását és a Holdon az első ember már amerikai legyen.

A cél érdekében óriási erőforrásokat mozgósítottak az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA vezetésével. A Holdhoz vezető hosszú út első állomása az 1958. október 7-én (szinte napra pontosan egy évvel a szovjet szputnyik fellövése után) indult Mercury program volt. Célként azt tűzték ki, hogy űrhajóval embert juttassanak a világűrbe; megvizsgálják, hogyan képes az emberi szervezet a kozmoszhoz alkalmazkodni és végül hogy az űrhajót és utasát biztonságosan visszahozzák a Földre. A programban részt vevő hét űrhajóst 1959 áprilisában választották ki több mint ötszáz önként jelentkezőből.

Mindannyian tesztpilóta végzettségű, 40 évnél fiatalabb, 180 centiméternél alacsonyabb és mérnöki képesítésű férfiak voltak, legalább 1500 óra repülési idővel hátuk mögött. Az első kísérletek során üres kabint küldtek a világűrbe, majd egy csimpánzt. 1961. május 5-én Alan Shepard végrehajtotta az első űrugrást, azaz a rakéta elérte a világűrt, de nem állt Föld körüli pályára, ezt július 21-én megismételte Virgil Glissom.

Az első amerikai űrhajós, aki körberöpülte a Földet, John Glenn lett. Az ohiói születésű Glenn a második világháborút és a koreai háborút is vadászpilótaként harcolta végig, egyszer 205 lyukkal az oldalán hozta vissza a bevetésről repülőgépét. 1957-ben egy szuperszonikus vadászgéppel ő hajtotta végre az első transzkontinentális repülést, a Los Angeles és New York közötti utat 3 óra és 23 perc alatt tette meg.

John Glenn három év kiképzés után, 1962. február 20-án indult küldetésére. Friendship-7 nevű kúp alakú, 3,4 m magas, alsó felén 1,9 m széles, 1.350 kg tömegű űrhajóját Mercury Atlas 6-os rakéta állította Föld körüli pályára. Glenn 4 óra 56 perc alatt háromszor kerülte meg a Földet, 28.238 km óránkénti sebességgel. A harmadik kör után a földi irányító központ műszerei hibát jeleztek, ezért Glenn parancsot kapott a külső hővédő pajzs ellenőrzésére, de mindent rendben talált. Az űrhajó rendben le is szállt, nem a szárazföldre, mint a szovjetek, hanem az óceánra.

A földet, pontosabban vizet érés pillanatától John Glenn nemzeti hős lett. Számos kitüntetést kapott, Amerika-szerte iskolákat, utcákat neveztek el róla. 1965-ben befejezte katonai szolgálatát és politikusi pályára lépett. 1974 után négyszer választották meg Ohio állam szenátorának, a washingtoni törvényhozásnak 1999-ig volt tagja. 1988. október 29-én, 77 évesen a Discovery űrrepülőgéppel ismét a világűrben járt, a küldetés célja az volt, hogy tanulmányozhassák az űrutazás hatását az öregedő szervezetre - így ö lett a legidősebb ember, aki valaha a világűrben járt.

A Mercury programot követte a Gemini program, amely a Holdra szálláshoz szükséges technika kifejlesztését célozta. Az Apollo program során 1969. július 21-én - nyolc évvel az első emberi űrutazás után - az amerikai Neil Armstrong lépett első emberként a Holdra, ezzel Kennedy elnök álma beteljesült.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"