Könyv a busójárásról

Az Európai Folklór Intézet kiadásában elkészült, bolti forgalomba egyelőre nem kerülő kötet egy tavaly márciusban rendezett pécsi konferencián eredményeit összegzi. Akkor a Népek, maszkok, Európa címmel rendezett eseményen többek között olasz, bolgár, horvát és francia szakértők beszédei hangzottak el a különböző népcsoportok népszokásairól, valamint fotó- és maszkkiállítást is megtekinthettek a résztvevők.

"A mohácsiak által évente megrendezett busójárás európai kontextusban közel sem számít egyedi népszokásnak. A busók összekötik Magyarországot a kontinenssel, hiszen térségünk számos pontján, Anatóliától az Ibériai-félszigetig jelen vannak a hazaihoz rendkívüli módon hasonlatos, maszkos télűző népszokások, felvonulások" - mondta Hoppál Mihály etnográfus, a kötet szerkesztője, az Európai Folklór Intézet igazgatója a pénteki pécsi sajtótájékoztatón.

Mint kifejtette, a kötet arra is igyekszik rávilágítani, hogy a tradicionális, eredeztethetően pogány kultúrából eredő népszokásokra milyen hatást gyakorol a hangsúlyos turizmus, a pénz és a fogyasztás világa. Valós veszélynek nevezte, hogy a hagyományok a kereskedelem "martalékává válnak, ugyanis a pénz ereje megváltoztatja azokat". A kötet bemutatóján jelen volt Arató György, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium főtanácsosa, aki azt mondta, a tudományos munka segítségével a népszokásról az eddigieknél is árnyaltabb, teljesebb képet kaphat mindenki, még a hagyomány jelenlegi őrzői is.

Hozzátette: a kötet jó történelmi lenyomata mindannak, ami ma jellemzi a busójárást. Az UNESCO, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete által az emberiség szellemi kulturális örökségeinek listájára 2009-ben felvett busójárás idei, már zajló programjain a tavalyi rekordlétszámnál, 750-nél is több, várhatóan 800 busó és további 200 maskarás búcsúztatja a telet.

A programok lebonyolítását idén a jégzajlás nehezíti. A korábbi évekkel ellentétben idén csak akkor tartják meg a busók farsangvasárnapi dunai csónakos átkelését, ha a Mohács-szigetről vízen érkező álarcosok biztonsága garantálható. A farsangi koporsó vízre bocsátása elmarad, bár a koporsót ettől függetlenül elviszik a Sokac-révbe, ahol élőzenés táncbemutatót rendeznek.

A sokácok híres farsangi fesztiválját egy 1783-as feljegyzés említi először. A mohácsi sokácok körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. Álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból. A busójárás tradicionális elemei változatlanok: borzas busóbundákat öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel, öles kereplőkkel, kolompokkal felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a tavaszt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

28. A második világháború
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
• Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
• A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
• A gyógyszeriparban, a közlekedésben és a számítástechnikában is óriási előrelépést hozott a II. világháború
• 1946-ban zárták be az utolsó, japán-amerikaiakat fogva tartó koncentrációs tábort
• Gránát elé vetette magát a brit katona, hogy megmentsen egy anyát és gyermekét
• Mindössze három fogolynak sikerült elmenekülnie a „nagy szökés” során
• Második világháborús tankot emeltek ki egy folyóból a Fülöp-szigeteken
• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához