A bolgár ortodox egyház sötét múltja

A kommunista korszak bűneit vizsgáló bizottság megállapította, hogy a szóban forgó metropoliták együttműködtek a titkosrendőrségnek "az ellenzéki szellemiség elleni osztályával". Közülük csak egy ismerte el ezt, a többiek tagadják a vádat, vagy hallgatnak. Nincs közöttük a 97 éves Makszim pátriárka, akinek a személyét a kommunista rendszer a nyílt színen tiszteletben tartotta.

Bojko Boriszov kormányfő szerint megrázó a bizottság vizsgálódásának eredménye. Egy délnyugat-bulgáriai egyházközség papjai pedig "hitehagyóknak", "az egyház testét mérgező gennyes sebnek" minősítették az egykori ügynök-főpapokat. Követelik, hogy a szóban forgó metropoliták mondjanak le.

"A Derzsavna Szigurnoszt (Állambiztonság) azért szervezte be a metropolitákat, mert megválasztásuk tisztségükbe az életük végéig szól. Így biztosították az egyház feletti ellenőrzést", noha az egyház egyáltalán nem volt kritikus a hatalommal szemben - mondta az AFP-nek nyilatkozva Kalin Janakiev filozófus, a Társadalom és Vallás című folyóirat főszerkesztője, aki szerint elképzelhető, hogy további metropolitákról derül ki ügynökmúltjuk. Emil Velinov, a vallásügyi kormányhivatal vezetője kijelentette: "Ha az érintett metropoliták megbánják tettüket, a hívők meg fognak bocsátani nekik."

A 15 metropolita alkotta egyházvezetés, a Szent Szinódus a tervek szerint a jövő héten foglal állást az ügyben. A Szent Szinódus megpróbálta megakadályozni, hogy a bizottság megnyissa az egyházi vezetők kommunista rendszerbeli tevékenységéről szóló aktákat, mert attól tartott, hogy a vizsgálat eredménye megosztja majd az egyházat. Ezzel párhuzamosan a főpapok megbeszéléseket kezdtek a Makszimot követő pátriárka megválasztásáról.

"Új egyházszakadás fenyeget" - írta a Trud című napilap, utalva arra, hogy a kilencvenes években mély szakadék keletkezett a papság soraiban. Akkor ugyanis a reformerek követelték a pátriárka lemondását, mert gyanúsnak ítélték azokat a körülményeket, amelyek között megválasztották őt még a kommunizmus idején. Végül Makszimot 2001-ben elismerték mint az egyetlen legitim egyházi vezetőt.

A vallásosságnak a rendszerváltozással együtt járó reneszánsza dacára a hívek legnagyobb része nem gyakorolja hitét. Egy friss felmérés szerint az emberek 70 százaléka mondja magát hívőnek, de csak 10 százaléka jár templomba. A főpapság tekintélyét megtépázta, hogy egyes tagjai szemmel láthatóan fényűző körülmények között élnek, és az, hogy az állam nem ellenőrzi az egyház pénzügyeit.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
• Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
• A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"