Könyv Martin Bucerről

Dienes Dénes egyháztörténész professzor rámutatott: Bucer uralkodókkal, vezető reformátorokkal tartott kapcsolatot, és nagy hatása volt a reformáció egyes folyamataira, tudott a magyarországi reformációról is. Rendkívül termékeny szerzőnek számít, Pál apostol római leveléhez, valamint a négy evangéliumhoz készített magyarázatait tartják a legismertebb művének - tette hozzá.

Mint mondta, a most megjelent, Martin Bucer című kötet szerzője a reformátor életpályájának számba vétele során nem feltétlenül követi a kronológiát, bár ezt a szempontot sem hagyja figyelmen kívül. A címszereplő élete legnagyobb részét Strasbourgban töltötte, de a könyvben nem ez a leghosszabb fejezet - jegyezte meg.

Dienes Dénes közlése szerint az elzászi származású Bucer "társadalomban és teljes Európában gondolkodott"; hitt abban, hogy a reformáció során az egyén megújulásával radikálisan megújulhat a társadalom is. A reformációt elindító Luther Mártonnál 8 évvel fiatalabb volt, de a két reformátor életpályájában sok a közös, például eleinte mindketten szerzetesek voltak - mutatott rá.

Megemlítette, hogy még Bucer életének kutatói sem tudják pontosan, hány testvére és hány gyermeke volt. Első felesége és öt gyermeke pestisben halt meg, majd egyik reformátortársa özvegyét vette feleségül. Lutherrel újabb közös vonás, hogy Bucer is egy volt apácát vett feleségül, és őt is kiátkozták, csak őt nem a pápa, mint Luthert, hanem közvetlen elöljárója, a püspök - hívta fel a figyelmet az egyháztörténész.

Kiemelte, hogy Bucer nyitott volt a katolikus egyház és más protestáns irányzatok irányában. Humanistának tekintette magát, a strasbourgi reformáció kiteljesedése pedig javarészt neki köszönhető. Angliában halt meg (ahol egyetemi tanárként működött), és még halálakor is abban bízott, hogy meg lehet őrizni az egyház egységét. Pedig akkor már világos volt, hogy a katolikus tridenti zsinat (1545-1563) a protestánsokat nem hívta meg a tanácskozásra - fűzte hozzá.

Úgy fogalmazott: "Bucer alaptézise az Isten kegyelméből való megigazulás Krisztus érdeméből, hit által". A reformátor azt vallotta, hogy akik ezt az igazságot belátják, azok az "egymásért élés" elvét is magukévá teszik. Azt gondolta, így a felebaráti szeretettel megnyerhetők mások is, ami utópiának bizonyult, "ennek ellenére haláláig nem volt csalódott".

Kitért arra, hogy a szerző szerint Bucer ma is rendkívül aktuális, mert kereste a kompromisszumokat, "mindenről képes volt tárgyalni". Megtalálható életművében az az elv is, hogy a válságban lévő keresztény Európa gyökereihez úgy találhat vissza, ha az egyházak összefognak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek