Miskolcon a kassai Rodostó-ház tárlata

Idén volt a Rákóczi-szabadságharc lezárásának 300. évfordulója és Mikes Kelemen halálának 250. évfordulója. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat ebből az alkalomból 2011-et Rákóczi-emlékévvé nyilvánította - emlékeztetett Barázda Eszter, a galéria szóvivője, hozzátéve, hogy a Miskolci Galéria a kassai Kelet-Szlovákiai Múzeummal közösen ezzel a mostani kiállítással csatlakozik az emlékév programjához.

A Rákóczi rodostói lakhelyének másaként felépített kassai Rodostó-házból érkezett korabeli tárgyak, dokumentumok, képzőművészeti alkotások, fotók és filmek segítségével nyomon követhető Rákóczi életútja, önként vállalt bujdosása, kassai újratemetése és a kassai emlékmúzeum szerepvállalása a Rákóczi-kultusz ápolásában. A december 10-ig látható kiállítást kísérő rendezvények, rendhagyó tárlatvezetések, előadások, filmvetítések egészítik ki.

Mint azt Robert Pollák, a Kelet-Szlovákiai Múzeum igazgatója közleményében kiemeli, a kassai közgyűjtemény mint az 1872-ben alapított Felső-magyarországi Múzeumegylet örököse és folytatója, jövőre ünnepli fennállásának 140. évfordulóját.

A múzeum egyik legnépszerűbb, leglátogatottabb kiállítóhelye a Rodostó-ház, amelyet a Magyar Nemzeti Múzeum és a miskolci Herman Ottó Múzeum segítségével 20 évvel ezelőtt, 1991-ben nyitottak meg a nagyközönség számára.

A ház felépítésének történetéről szólva Robert Pollák felidézte, hogy 1905-ben, II. Rákóczi Ferenc hamvainak ünnepélyes hazahozatala előtt egy évvel a törökországi Rodostóból Kassára szállítottak 29 ládát, amelyek - valószínűleg Thaly Kálmán válogatása alapján - II. Rákóczi Ferenc ebédlőpalotájának eredeti díszítőelemeit tartalmazták.

Már ekkor tervbe vették a rodostói ebédlőház másolatának felépítését Kassán. Erre vonatkozóan különböző tervek láttak napvilágot: az ebédlőházat a múzeum már meglévő épületének részeként, különálló épületként a város Fő-utcáján, illetve a középkori városerődítés részét képező Hóhérbástya toldaléképületeként is elképzelték. A ládákat azonban az első világháború idején a Fő utca egyik házának pincéjében elrejtették, majd meg is feledkeztek róluk. Akkor kerültek csak elő, amikor a ház pincéjében 1936-ban átalakításokat végeztek.

Az építkezés végül 1942-ben kezdődött meg Lux Kálmán budapesti építész korábbi, 1908-ban készített tervei alapján: a Hóhérbástya egyik toldaléképületét alakították át. Az épületet azonban akkor nem fejezték be, a II. világháború után így a ház múzeumi raktárként szolgált. Az emlékház berendezésére és megnyitására csak a rendszerváltás után, 1990-1991-ben került sor.

Az emlékház történetében most először fordul elő, hogy az ott őrzött műtárgyak a ház falain kívül is láthatók.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2011

• Az örökség
• Akiknek tényleg a Balaton a Riviéra
• A közös kód
• Budapesti olimpiai álmok: az 1955-ös fiaskó históriája
• A Délvidék megszállása 1941-ben
• Nyugdíjvita a rendszerváltás után, avagy pedikűrollóval a határozatdzsungelben
• A Meidzsi-reform bevezetése a feudális Japánban
• Lengyel középiskola Balatonbogláron a második világháború alatt